Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tovább növelte előnyét a hazai kereskedelemben a Lidl: a Trade magazin hétfőn kiadott toplistája szerint nemcsak piacvezető pozícióját tudta megőrizni, de részesedése is nőtt a legnagyobb forgalmat bonyolító FMCG (napi fogyasztási cikkek) kiskereskedelmi láncok között. Ehhez 1413,3 milliárd forintos bruttó forgalom kellett (mivel a Lidl elszámolása nem január-decemberi, így beszámolója helyett a szaklap becslésére hagyatkozhatunk), ami a listán szereplő 15 cég összforgalmának majdnem 18 százaléka, szemben a tavaly elért 17,2 százalékos részesedéssel.
Ez is megerősíti azt, hogy az inflációs időkben a vásárlók szívesebben választották a diszkontokat. A Lidl forgalma egy év alatt több mint 18,4 százalékkal nőtt, vagyis meghaladta az infláció 17,6 százalékos mértékét, miközben a 15 lánc forgalma összességében 14 százalékos növekedést mutatott – igazolva, hogy az emberek értékben is visszafogták a napi cikkek vásárlását.
Általában elmondható, hogy a diszkontok nagyobb mértékben tudták növelni forgalmukat a hagyományos szupermarketekhez képest. Infláció feletti bővülést volt az Aldinál (19,8 százalék) és a Pennynél (21,3) is, ezt az élelmiszert is forgalmazó nagy láncok közül a Spar (15,7) és az Auchan (17,5) tudta megközelíteni a top10-ből, a Tescónál viszont nemhogy nőtt volna a forgalom, de ha minimálisan is (883,3 milliárdról 880 milliárdra), de csökkent változatlan boltszám mellett.
A legnagyobb egy boltra jutó átlagos forgalmat egyébként az Auchan produkálta (22,3 milliárd), ami nem meglepő annak fényében, hogy a lánc boltjainak többsége nagy alapterületű hipermarket. A Lidl esetében ez az összeg 7 milliárd, a harmadik helyre került Tescónál – ahol az üzletek több mint fele hipermarket – pedig 4,46 milliárd.
Ennél tanulságosabb egy üzlet hatékonyságát tekintve, ha azt nézzük meg, egy dolgozóra mekkora forgalom jut. Ezen a listán még nagyobb a Lidl előnye: az 1413,3 milliárdos forgalmat hivatalosan 7292 dolgozó hozta össze, vagyis az egy főre 194 millió forint jut. A lista második és harmadik helyén levő másik két diszkont, a Penny (107,6 millió) és Aldi (103,5) ennek alig több mint a felét érte el, és még a kevés bolttal üzemelő Auchan esetében sem érte el ez a szint a százmilliót (94 millió forint).
A skála másik végén érdemes egy pillantást vetni a jellemzően kisboltokkal működő hazai láncokra is. A lista negyedik helyére került Coop boltjainak száma 3838-ról 3684-re esett vissza, így tudott 10,9 százalékkal nőni a forgalom, míg a CBA esetében 1987 helyett 1994 bolt üzemelt 2023-ban, így volt 11,3 százalékos a bővülés. A harmadik, ezernél több üzlettel rendelkező lánc, a Reál boltjainak száma majdnem tíz százalékkal, 1093-ról 1004-re esett vissza, a forgalom pedig mindössze 2 százalékkal tudott növekedni a 17,6 százalékos infláció mellett.
A Trade azt is számba vette, a láncok mennyi kiskereskedelmi adót voltak kénytelenek befizetni az államkasszának. Ebben is a Lidl a listavezető 44,2 milliárd forinttal, a diszkontláncot a Spar követi 29,1 milliárddal, a harmadik a Tesco 25 milliárddal. Korábban a Spar tiltakozott amiatt, hogy a kiskereskedelmi különadó miatt lett veszteséges a cég – a múlt héten közölt éves beszámolója ezt megerősíti, hiszen az 18,2 milliárdos veszteséget mutat. Különadó nélkül nyereséges lenne a beszámolója szerint 9,5 milliárdos mínuszt produkáló Aldi, a beszámolóját szintén most közlő lánc, a Penny viszont így is nyereséges tudott lenni, több mint 4,3 milliárdos pluszt könyvelhetett el a társaság, akárcsak az Auchan, ahol a 12 milliárdos adó után is félmilliárd lett az adózott eredmény.
A legnagyobb FMCG kiskereskedelmi láncok rangsora (zárójelben az éves forgalom milliárd forintban)
- Lidl (1413,3)
- Spar (1060,3)
- Tesco (880)
- Coop (830)
- CBA (704)
- Aldi (605)
- Penny (593,5
- Auchan (536,8)
- Reál (472,6)
- DM (208,6)
- Rossmann (172,5)
- Kerekes (Privát) (144,6)
- Napcsillag (Ecofamily) (125,4)
- Müller (103,2
- Dél-100 (40,7)
Forrás: Trade Magazin