A Magyar Közlöny május 30-i esti számában közzétett jogszabály azt mondja ki, hogy „Magyarország ellátásbiztonságának, az egyetemes gázszolgáltatás zavartalanságának garantálása és ezáltal a gazdasági és társadalmi rend fenntartása érdekében” tilos lefoglalni vagy végrehajtás, illetve biztosítási intézkedés alá vonni „a szerződéses partner részére fizetendő földgáz ellenértéket harmadik személy követelésének biztosítása vagy kielégítése céljából”, mert egy ilyen intézkedés „a magyar közrendbe” ütközne.
A rendeletek indoklását nem mindig közlik, és amikor igen, az is általában egy-két nappal később történik meg. Ezért nem lehet pontosan tudni, hogy mi rejlik a rendkívüli gyorsasággal hatályba léptetett jogszabály mögött.
A közelmúltban volt olyan per, amelyben kártérítést követeltek a magyar FGSZ Földgázszállítótól, de mint a hvg.hu csütörtökön beszámolt róla, a felperes nem járt sikerrel.
Miután az orosz Gazprom 2021 elején értesítette Bosznia-Hercegovinát, hogy a továbbiakban nem a megszokott tranzitútvonalon (Ukrajna, Magyarország, Szerbia) fogja teljesíteni a gázszállításokat, hanem a Török Áramlat vezetéken keresztül, az FGSZ arra hivatkozva nyújtott be keresetet, hogy a tranzitszerződés egyoldalú felmondásával jelentős tranzitdíjaktól esett el.
A bosnyákok erre reagálva ellenkeresetet nyújtottak be, amelyben azt vélelmezték, hogy 2019 és 2021 között az FGSZ a megállapodásban foglaltakhoz képest jóval több tranzitdíjat szedett be a bosnyák cégektől. A svájci választottbíróság végül mindkét félnek igazat adott ugyan, de a két fizetési kötelezettség eredője az, hogy még mindig a boszniai vállalatok tartoznak az FGSZ-nek.