2025. március 11., keddMa Ildikó napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 419,00 Ft
2025.03.11. Ildikó Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 419,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Mózes valóban kettéválasztotta a Vörös-tengert? A tudósok szerint nem csoda áll a háttérben

Hirdetés

Mózes valóban kettéválasztotta a Vörös-tengert? A tudósok szerint nem csoda áll a háttérben

A Vörös-tengert kettéválasztó Mózes története, hagyományosan az Akabai-öbölben játszódott, amely elválasztja az egyiptomi Sínai-félszigetet Szaúd-Arábiától és Jordánia déli részétől. A Vörös-tengernek ez az egyik legmélyebb (közel 1850 méter) és legszélesebb (25 kilométer) szakasza.

Geológiai kutatások cáfolják, hogy ezen a helyen lehetséges lett volna bármilyen beavatkozás segítségével átkelni, úgy vélik, ha valóban megtörtént a Mózes-féle átkelés, akkor az feltehetően a Szuezi-öbölnél valósulhatott volna meg.

A bibliai történet egyébként azt is leírja, hogy azok a szelek, amelyek a tengert fújták, keletről jöttek, azonban a tudósok szerint a szélnek délnyugatról kellett volna fújnia. Fontos megemlíteni azt is, hogy a Szuezi-öböl átlagosan csupán 20-30 méter mély, viszonylag lapos a fenéken, így sokkal kedvezőbb feltételekkel rendelkezik az átkelés szempontjából, mint az Akabai-öböl, valamint a történelemben már előfordult korábban is.

Hirdetés

A National Center for Atmospheric Research (Nemzeti Légkörkutató Központ) szerint megfelelő szögű és sebességű szélfúvás esetén egy csatorna keletkezett volna a vízen, amely lehetővé tette volna az emberek gyalogos átkelését. Számítógépes modellezés szerint 100 kilométer per óra erősségű szél a megfelelő irányból fújva egy 5 kilométer széles csatornát generálhatott volna. Majd miután a szél lecsendesedett, a tenger egy cunami erejével csapott volna le az üldözőkre.

A Vörös-tengeren való átkelés egy természetfeletti jelenség, amely természetes elemeket is magában foglal – a csoda az időzítésben rejlik

– nyilatkozta a Daily Mailnek Carl Drews oceanográfus.

A Vörös-tenger északi végénél szélsőségesebb apály idején a tengerfenék egyes szakaszai teljesen szabaddá válnak. Ennek köszönhetően 1789-ben Bonaparte Napóleon lóháton katonák kis csoportját átvezethette a Szuezi-öböl bizonyos részén. Bruce Parker a National Oceanic and Atmospheric Administration (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) korábbi vezető tudósa szerint Mózes felhasználta az árapályról elsajátított tudását arra, hogy kimenekítse az izraelitákat Egyiptomból.

Mózes fiatal korában a közeli pusztában élt, és tudta, hol kelnek át a karavánok a Vörös-tengeren apálykor. (…) Ismerte az éjszakai égboltot és az árapály előrejelzésének ősi módszereit, amelyek azon alapultak, hogy hol van a Hold a feje fölött, és mennyire van tele

– írta a Wall Street Journalben megjelent publikációjában.

Melyik elmélet a nyerő?

A szuezi elmélet ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a Bibliában leírt részletet, miszerint: „S akkor az Úr erős keleti szelet adott, mely a vizet

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/03/10/mozes-tanulmany-voros-tenger-bibliai-tortenet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Huszonévesen vonulnak nyugdíjba a fiatalok, mert nem akarnak kiégni

Már 2007-ben is találkozhattunk a micro-retirement kifejezéssel Timothy Ferris könyvében, amit a négy órás munkarendről …