Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ha ma készültek volna, akár a legnagyobb divatházak is bemutathatnák a világ legrégebbről ránk maradt két gyapjúnadrágját, amelyeket a nyugat Kína Tarim-medence Yanghai temetőjében fedeztek fel tíz évvel ezelőtt. Korukat 3200 és 3000 évesre datálják, és a sírokban talált tárgyakból ítélve viselőik előkelő lovas harcosok lehettek, akik természetes módon mumifikálódtak, és a nacik mellett egy öves poncsót és puha bőrből készült bőrcsizmát, valamint gyapjú fejpántot viseltek, négy bronzkoronggal és két rávarrott kagylóval feldíszítve.
Pazar szabású, kifinomult kidolgozású, modern megjelenéssel büszkélkednek még ma is, és hogy rájuk csodálkozhatunk, az Közép-Ázsia száraz klímájának köszönhető. Többféle szövéssel alkották meg őket: merőleges sávoly- és átlózottan bordázott twillszövéssel együttesen, a twill pedig a farmerek sajátja. Úgy is mondhatnánk, hogy háromezer évvel ezelőtt már feltalálták a farmert. Csak jóval innovatívabb és impozánsabb módon. És nem volt indigó. Az egyenesen szabott lábszárakkal és a széles lépésbetéttel az ősi gyapjúnadrág a modern lovaglónadrágokra emlékeztet.
Ettől nadrág a nadrág
Lépésbetét? Az meg micsoda? Hát az, ami a nadrágot nadrággá teszi, és a két szárat összeköti. Ötzi, az 5300 éve élt és valószínűleg meggyilkolt alpesi hegyi vadász is viselt combjain valamiféle anyagot, de ő ágyékkötővel fedte be a feljebb tátongó űrt. Azaz nem nadrágot viselt. A két szárat összekötő rész teszi nadrággá a nadrágot, amúgy csak combmelegítő textilnek (bőrnek) lehetne – már ha – nevezni.
Nem dúlnak heves viták afelől, hogy
a nadrág kifejlesztése együtt járt a lovak megszelídítésével és a gyalogosról a lovas életmódra áttéréssel.
Márpedig mai kutatások szerint 3500-4000 évvel ezelőtt pattantak először lovakra emberek, méghozzá Közép-Ázsiában. A végtelen sztyeppén ezer kilométereken keresztül lehetett vágtatni minden akadály nélkül (az ázsiai sztyeppe legnyugatibb határa a magyar rónaság, az Alföld). Elég csak a hunokkal kezdődő és a tatárokkal (helyesebben a mongolokkal) végződő népvándorlás majdnem ezer évig tartó történetére gondolni. Közben mi magyarok is népvándoroltunk egyet ide a Kárpát-medencébe.
Nem sokat gatyáztak a görögök
Ezek a mesterdarabok mintául szolgáltak, a későbbi korokból származó leletek ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy az ősnadrágok trendet indítottak el, és nem tértek el tőlük sok száz éven keresztül. Ám hiába számítanak az első valódi szabászati ruhafejlesztésnek (a különféle lebernyegek nem ruhák, hanem inkább valamiféle textil fedőalkalmatosságok), keservesen tudtak csak elterjedni Európában.
Az ókori görögök például egyszerűen kinevették a nadrágos embereket.
Ennek oka pedig nem más volt, mint hogy az őket fenyegető, többnyire lovas népek mindegyike nadrágot hordott, ezért általános megvetés övezte a dizájnos ruhadarabot. A kentaurok, pontosabban a görögöket északról rendszeresen fenyegető harcias trákok például – az ókori görögök szemével – le sem szálltak a lovaikról, tőlük erednek mitológiájukban a vadóc, félig ember, félig ló […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2024/04/02/maig-amulatba-ejt-mindenkit-a-nadragok-rolls-royce-a/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!