2024. május 25., szombatMa Orbán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 356,00 Ft | CHF: 389,00 Ft
2024.05.25. Orbán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 356,00 Ft | CHF: 389,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A szépség istennőjéről kapta a nevét, de a poklok poklát testesíti meg

Hirdetés

A szépség istennőjéről kapta a nevét, de a poklok poklát testesíti meg

Most, hogy már tudjuk, hogy a Naprendszer legkisebb bolygója – ami Mercurius római istenről kapta a nevét – legalább annyi dologban különbözik a Föld körül keringő Holdtól, mint amennyiben hasonlít rá, ideje továbbutazni. Az Index legújabb cikksorozatában annak járunk utána, hogy milyen érdekességeket, anomáliákat és furcsaságokat rejtegetnek előlünk a Föld szomszédai – nevezetesen a Naprendszer bolygói. Az első részben a Merkúrt vettük górcső alá, képzeletbeli űrhajónk azonban ezúttal már körülbelül 50 millió kilométerrel távolabb, a Vénusz felszínén keres leszállóhelyet.

bolygós vénusz

Fotó: Németh Emília / Index

A Naprendszer második bolygója Venus római istennőről kapta nevét, akihez olyan dolgokat kapcsoltak, mint a növényi termékenység, a szépség, a szerelem és a báj – eredetileg maga a név is ezt jelentette. Érdekesség, hogy a Vénusz az egyetlen olyan bolygó a Naprendszerben, ami női alak nevét viseli. A rómaiak egyébként nem tévedtek: távolról szemlélve a Vénusz valóban az egyik legszebb külsejű bolygónk finom vonásainak köszönhetően, a valóságban azonban ennek szöges ellentétét képviseli a planéta – felszínén valósággal életre kel a pokol. Fortyogó vulkánok, elképesztő légköri nyomás és a Naprendszerben sehol máshol nem mért hőség uralkodik a felszínen – de erről majd később.

A Földről nézve a Vénusz az egyik legkönnyebben megfigyelhető bolygó, látszólagos fényessége -3,8 és -4,6 magnitúdó között alakul, ezért szabad szemmel is látható, az éjszakai égbolton csak a Hold fényesebb nála. Többek között ennek köszönhető az is, hogy a bolygó a kalauzcsillagok közé tartozik, mivel évszázadokkal ezelőtt segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban – vélhetően ezekben az időkben kaphatta az Esthajnalcsillag elnevezést is. A „csillag” jelző persze tudományos szempontból egyáltalán nem állja meg a helyét, senkit ne zavarjon össze, természetesen továbbra is bolygóról beszélünk, méghozzá nem is annyira kicsiről – már amennyiben a kőzet típusúakat vesszük figyelembe.

Hirdetés

A Föld ikertestvére is lehetne

A Vénusz ugyanis közel akkora, mint a Föld, sőt a csillagászok a Föld gonosz ikertestvérének nevezik, mivel a két bolygónak nagyon hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege is. A Vénusz egyenlítő körüli átmérője 12 104, míg a Földé 12 756 kilométer, jól látható tehát, hogy ilyen téren szinte elenyésző a különbség a két planéta között – közelebbről megvizsgálva őket azonban nem is különbözhetnének jobban egymástól. Míg a Föld a „jó úton” maradt, és olyan körülményeket teremtett, hogy élet alakulhatott ki rajta, addig a Vénusz egy öngerjesztő folyamat miatt a Naprendszer poklává változott.

Így festene a Vénusz, ha hirtelen eltüntetnénk a bolygót beterítő vastag felhőréteget

Így festene a Vénusz, ha hirtelen eltüntetnénk a bolygót beterítő vastag felhőréteget

Fotó: NASA

Köszönhetően a Szovjetunió 1961 és 1984 között működő Venera-programjának – aminek keretén belül tíz szonda landolt a Vénusz felszínén – és a Magellán űrszonda 1990 és 1994 közötti munkálatainak, ma már tudjuk, hogy a teljesen kopár bolygót vulkánok ezrei borítják, itt-ott völgyekkel és magasabb hegyekkel. Felszíni jellegzetességei közé tartozik az Ishtar Terra, egy Ausztrália-méretű sziklás, magashegyi terület az északi pólus közelében és egy még nagyobb, Dél-Amerika-méretű, az egyenlítőn átívelő, Aphrodite Terra nevű régió. Érdekesség, hogy a Vénusz egyik hegye eléri a 11 ezer méteres magasságot is – tehát magasabb, mint a Földön található Mount Everest – még így sem ez a Naprendszer legmagasabb hegye.

A Vénusz emellett tökéletes példája annak is, hogy mi fog történni a Földdel, amennyiben nem állunk le az üvegházhatású gázok légkörbe bocsátásával. A bolygó a Naprendszer legforróbb felszíni hőmérsékletével rendelkezik, még a Naphoz legközelebb eső Merkúrnál is perzselőbb hőség uralkodik rajta, ami elérheti az akár 470 Celsius-fokot is. Légköre ugyancsak a legsűrűbb a Naprendszerben található kőzetbolygók közül,

a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2024/04/28/naprendszer-venusz-legforrobb-bolygo-vulkanok-ken/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A melegnél komolyabb oka is lehet, ha liheg a kutya

A kutyák az emberekkel ellentétben nem izzadással adják le hőt, hanem lihegéssel (bár a közhiedelemmel …