2024. május 22., szerdaMa Júlia, Rita napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 355,00 Ft | CHF: 390,00 Ft
2024.05.22. Júlia, Rita Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 355,00 Ft | CHF: 390,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Átok ül a Kolosy téri piacon, évek óta zárva tart

Hirdetés

Átok ül a Kolosy téri piacon, évek óta zárva tart

A Bel-Buda és Óbuda között megbújó Újlak központját mindig élénk kereskedelem jellemezte. A mai Kolosy téren a török időktől működött piac. A rendszerváltásig rendezetlen, de népszerű bódésor átköltözése és megújulása óta mégis átok ül rajta, évek óta zárva tart, és a funkcióját keresi. 

„A Kolosy téri üzlet egyike a kerület legszebb és legízlésesebben berendezett boltjainak. A fényben úszó üzletben jól láthatóan helyezték el a gazdag áruválasztékot. A barátságos hangulatú üzletben derűs arcú fiatalok fogadják a vevőket. Ha egy percre odafigyelünk, hallhatjuk, hogy jól ismerik vevőiknek igényeit, mert tudják, hogy mit ajánlhatnak nekik” – így mutatta be a Mérleg – a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének lapja 1963-ban a Kolosy tér kiemelkedő kereskedelmi életét.

101-kolosy-piac-ga

Fotó: Építészfórum

A kisvárosias, falusias hangulatú Újlak központjában mindig is élénk kereskedelmi élet zajlott, ami leginkább a több évszázada itt működő piac köré szerveződött.

Hirdetés

Már a törökök is piacoztak

A Buda, Óbuda és a Duna közé beékelődött, kisebb hegyekkel – Remetehegy, Mátyáshegy, Szemlőhegy, Zöldmál városrészekkel – körbezárt térség a középkorban feltételezhetően Szentjakab vagy Szentjakabfalva néven létezett, s noha a település történetéről kevés forrás áll rendelkezésre, központját a mai újlaki templom környékére helyezik.

A török hódoltság után a terület egy időre elnéptelenedett, majd a községet bajor és württembergi telepesek alapították újra. A forrásokban németül Neustiftként – azaz Újlakként –, latinul Neobudaként említik a települést. A terület az 1873-as városegyesítésig Buda szélső kerületét képezte, határát az akkoriban Határ útnak nevezett mai Nagyszombat utca alkotta. A térség két fő útvonala az Alterner Str. (ma Lajos utca) és a Wiener Str. (azaz a Bécsi út) volt.

Kolosy tér

Kolosy tér

Fotó: Fortepan

Az említett piacélet kezdete már a török korra visszavezethető. A mostani Kolosy tér és a Nagyszombat utca közötti térségben hatalmas piactér alakult ki, amely a hódoltság végeztével is megtartotta funkcióját, és az újonnan alapított faluban felsővásártérként működött. A főleg német és rác betelepülők alkotta Újlak a Rákóczi-szabadságharc idején a harcok és az erődítési munkák következtében sokat pusztult.

A 19. században sem a lakosság számában, sem az épületállományban nem történt jelentősebb változás, ugyanakkor még 18. században felépült a piactér kiemelkedő épülete, az újlaki templom – hivatalosan: Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom. Az 1705-ös alapítású plébániát csak 1799-ben avatták fel, amikor elkészült a Hamon Kristóf budai építőmester tervezte barokk stílusú templom. 

A főhomlokzat közepére emelt harangtornyot még az építkezés fázisában statikai hiba miatt el kellett bontani,

majd a déli oldalra igazítva épült új torony, ez adja az épület ma is ismert aszimmetriáját.

Szépvölgyi úti plébániatemplom

Szépvölgyi úti plébániatemplom

Fotó: Fortepan

Az eredetileg nem túlzottan tehetős újlakiak főleg a domboldalakon futó szőlőket művelték, vagy szőlőbirtokosok voltak. A 19. század közepétől azonban Óbudán és a közvetlen környéken is megerősödött az ipar, egyre többen találtak munkát a gőzmalmokban, textilgyárakban, festőüzemekben, ezzel együtt a lakosság száma is lendületes növekedésnek indult, és a szőlőhegyek elkezdtek beépülni. Ekkor alakult ki Újlak és Óbuda részben ma is ismert, kisvendéglőkkel, kocsmákkal tarkított képe, amiről már írt az Építészfórum a Flórián tér történetét bemutató cikkében.

Leégett raktár

A mai Kolosy tér piaci jellegét sokáig megőrizte, erre utaltak korabeli elnevezései is: a 18. században Marckh Platz (Piac tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), 1896-tól Lujza tér – a Lajos utcai oldalon 1867-ben megépült gőzmalom elnevezése után. A malmot a Barber és Klusemann Gőzmalom társas vállalkozás építtette, majd 1867-ben a Lujza Gőzmalom Rt. vette át üzemeltetését.

Az elnevezés a malom alapítójának, Wahrmann Mórnak köszönhető, aki felesége, Gold Lujza után választott nevet a vállalkozásának is. Az 1895-ben kibővített, hatemeletes malom- és búzaraktár épülete 1921-ben nagyrészt leégett. A csonkán maradt épület 1936-ban az Első Budapesti Gőzmalom Rt. tulajdonába került, de nem sokkal később lebontották, helyére értékes bérlakásokat építettek. A tér végül 1900-ban kapta meg ma is ismert nevét Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.

Piac

Piac

Fotó: Fortepan

A téren működő szabadtéri piac a 19. század végére kezdett elavulttá válni. Ahogy a Lehel teret és a Batthyány teret bemutató cikkekben is olvashatjuk, a főváros közgyűlése 1894-ben, Kamermayer Károly főpolgármester javaslatára megszavazta, hogy a város elmaradott élelmezését párizsi és német mintára új, korszerű, higiénikus vásárcsarnokokkal modernizálják. Létrejött a ma is ismert, építészetileg egységes elgondolású vásárcsarnok-hálózat, a szabadtéri piacokat pedig, higiéniai okból, idővel igyekeztek felszámolni.

A Kolosy piac áthelyezését 1936-ban, a Lujza malom lebontásának apropóján indítványozta a Magyar Kereskedők Egyesülete. A piacon áruló kereskedőkkel egyetértésben tett javaslatuk szerint a piacot a térről az elbontandó malom helyére kellene áttelepíteni, ott az érintettekkel együtt egy új, korszerű terű kereskedelmi egységet létrehozni, a piac korábbi helyén pedig közparkot és játszóteret létesíteni.

Filmmúzeum, kabaré, irodalmi kávéház

A terv akkor nem valósult meg, a piac még egy bő fél évszázadon keresztül a helyén maradt, s bár a megjelenését egyre inkább szedett-vedett bódék jellemezték, komoly közkedveltségnek örvendett. A legenda szerint

megannyi híresség is rendszeresen vásárolt egykor, ide járt a focista Tichy Lajos, a vízilabdás Gyarmati Dezső, vagy a színművész Bessenyei Ferenc.

A népszerű, de egyre rosszabb minőségű, alacsony komfortfokozatú házak alkotta, kisvárosias hangulatú környék revitalizációjának gondolata már az 1980-as években élénken foglalkoztatta a szakembereket. Az méretéhez képest nagyforgalmú Kolosy tér átalakítására összetett tanulmány, majd ez alapján elkészített előzetes tervek készültek.

A Rádi Károly által bemutatott és elfogadott városrendezési elképzelés értelmében a Kolosy tér könyékén – tanulva az óbudai Fő tér átalakításából – megmaradtak volna a kisvárosias jellegű, egy-kétszintes házak, de a rehabilitáció során a lakófunkciókat megszüntették volna, helyette […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2024/04/28/jardasziget-epiteszforum-kolosy-piac/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ókovács Szilveszter: A dolgozók vesztesége e körforgásban minimális

Mint ismert, 2024. április 25-én a Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1332 dolgozót képviselő …