A Prospex-Delta vitorláscsapata nem titkoltan azzal a céllal fejleszti, tervezi katamaránját immáron évek óta, hogy elsőként szelje át a képzeletbeli célvonalat Európa legnagyobb tókerülő versenyén, a Kékszalagon. A technika és a sebesség azonban mit sem ér szakértelem és elhivatottság nélkül; alábbi cikkünkben – az idei rajt előtti napon – bemutatjuk a legénység tagjait.
A csapat balatonfüredi bázisán, a Hajógyári Kikötőben a kormányos dr. Kaiser Kristóf kalauzolt körbe minket. Arra kértük, magáról és minden tagról mondjon egy-egy jelzőt, mielőtt egyesével felkértük volna őket a bemutatkozásra. Mindenkitől ugyanarra a három dologra voltunk kíváncsiak:
- mióta és kinek köszönhetően kezdett el vitorlázni;
- mikor csatlakozott a Prospex-Delta alakulatához;
- mi a kedvence a vitorlázásban, és miért ajánlaná mindenkinek.
Dr. Kaiser Kristóf – a buszvezető (kormányos, csapatvezető)
Húsz éve, 12 éves koromban indult a „karrierem”. A szüleim beírattak egy vitorlástáborba, és szerelem volt első látásra. A következő évben is elmentem, utána viszont jelezték, hogy most már minden szempontból „sok” lesz, és elég. Én viszont megegyeztem a táborvezetővel, Eszes Bélával, hogy segítek neki, ahol és amiben lehet, pakolni, tisztítani a hajókat stb., cserébe pedig engedje meg, hogy ott lehessek. Belement, sőt, külön edzéseket is tartott nekem, hiszen a fia, Eszes Tamás éppen az olimpiára készült, így otthonosan mozgott ebben a világban. Egy évvel később már a Balaton Yacht Club igazolt versenyzője voltam, onnantól kezdve pedig végigjártam az ilyenkor szokásos ranglétrát.
Ami a Prospex-Deltát illeti, alapító tagja vagyok a csapatnak, közösen ez már a negyedik évünk, én viszont a nyolcadik Kékszalagomra készülök katamaránnal. Az eddigi hétből négyszer a dobogón végeztem, nyernem viszont sosem sikerült, pedig már csak ez hiányzik a kollekciómból. Első helyem a Fehérszalagról és Ezüstszalagról is van – utóbbit kormányosként egyedül én nyertem meg két alkalommal, amire nagyon büszke vagyok.
Mint minden sportnak, ennek is megvannak a maga szépségei. Az egyik legfontosabb, hogy az ember gyakorlatilag élete végéig űzheti, függetlenül attól, hogy egy high-tech katamaránon vagy egy kisebb hajóosztályban vitorlázik.
Segít a látásmód fejlesztésben, ehhez pedig versenyezni sem kell, hiszen egy családi vagy baráti vitorlázásnál sem lehet figyelmen kívül hagyni a természeti elemeket. Ha valaki mégis késztetést érez megméretni magát, ott már bejön a taktika, a csapatszellem és sorolhatnánk. Úgyhogy tényleg csak biztatok mindenkit, ha eddig nem tette, minél előbb szálljon hajóra!
Haidekker Elemér – a nyugodt erő (nagyvitorla-trimmer)
Négyévesen ismerkedtem meg a vitorlázással, édesapámnak köszönhetően, aki az olimpiai hajóosztály válogatott tagja volt. Ezek után nem volt kérdés, hogy az én utam is ki van kövezve – pontosabban vizezve… Hétesztendősen ültem először egyszemélyes hajóban, aztán végigjártam a ranglétrát, finndingiben pedig a mai napig versenyzem.
Kristóf invitálására a tavalyi évben csatlakoztam a Prospex-Deltához, ez az első szezonom a csapattal és a katamarán hajóosztállyal. Az elején furcsa volt egyéni versenyzőként másokért is dolgozni, de szerencsére nagyon hamar befogadtak a többiek, és gyorsan összhangba kerültünk.
A közeg miatt mindenkinek ajánlanám a vitorlázást, azoknak viszont különösen, akik szeretik a kihívásokat, mert abból ebben a sportban jut bőven… A természet erejétől függünk, ki vagyunk szolgáltatva, mégis próbálunk helytállni. Ennél nagyobb feladat pedig szerintem senkinek nem kell.
Munka Márton – a mókamester (orrvitorla-trimmer)
Gyerekként édesapámmal üldögéltem a hajóban, neki köszönhetem a szenvedélyemet. Hétévesen voltam először egy vitorlástáborban, ahol azt mondták, tehetséges vagyok, és azt javasolták, maradjak a sportág közelében. Egy év múlva már a Tihanyi Hajóegylet versenyzője voltam. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!