Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Döbbenetes, de már 16 éve annak, hogy a Vasas kardvívója, Szilágyi Áron bemutatkozott az olimpiai mezőnyben. A többi azóta már történelem, 2012-ben, 2016-ban és a 2021 nyarára halasztott játékokon is aranyérmes lett a klasszis magyar sportoló. De szólhat-e neki negyedszer is a Himnusz az olimpiai dobogón állva? A felkészülés hajrájáról, az élsport és az apaság megféréséről, az új generációról és sportágaikról, valamint jövőbeli terveiről is kérdeztük a szerdán hosszútávú, 2029 tavaszáig szóló szponzorszerződést kötő olimpikont.
Szilágyi Áron az ötödik olimpiájára készül. Míg 2008-ban, Pekingben a magyar küldöttség egyik legfiatalabb tagja volt, Párizsba már háromszoros olimpiai bajnokként utazhat ki. Ezzel együtt pedig játékokra való rálátása is jelentősen megváltozott.
„Egyértelmű a generációváltás, és tizenkét, sőt, tizenhat év alatt nem csak a versenyzők cserélődtek ki körülöttem – fogalmazott az Indexnek adott interjúban. – Legalább annyira szembetűnő az is, ahogyan új sportágak jelennek meg az olimpián. De azt látom, hogy a sportági paletta szélesedése valóban hasznos, nemcsak azért, mert új szurkolókat lehet megszólítani, hanem azért is, mert tényleg tehetséges, a sportágukban sokat bizonyított sportolók tudják megmutatni magukat az olimpián, akiknek az útja tényleg példaértékű. Kényes kérdés, hogy a tradicionális sportágak miként őrizhetik meg a szerepüket, de idehaza azért azt látom, hogy a hagyományos sikersportágaink eredményességével aligha lesz gond. Nem szeretek jósolgatni, de összességében jó érzésem van, ha a magyar küldöttség létszámára és összetételére gondolok. Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon izgalmas olimpia vár ránk, különleges pillanatokkal tele.”
Az optimizmusra minden oka megvan 34 éves kardvívónknak, hiszen nem sokkal azután, hogy csapatban biztosították helyüket a játékokon, a női kardozók és a férfi párbajtőrözők is megszerezték a kvótát. Azóta pedig egyéniben is összejött két tőrkvalifikáció. A helyzet merőben más ilyen szempontból is, mint tizenkét éve, Londonban volt. Akkor férfi karban már húsz éve vártuk egy újabb aranyra – Szabó Bence 1992-ben, Barcelonában állhatott fel a dobogó tetejére –, miközben nemhogy a férfi kardozók, egyetlen másik szakág csapata sem képviseltette magát az olimpiai mezőnyben.
Nagyon örülök, hogy ezúttal három csapatunk is kint lesz, miként Dósa Dani és Pásztor Flóra egyéni kvótájának is tőrben. Azt érzem, hogy sokkal kisebb a nyomás rajtam is, mert ha kivesszük az egyenletből Szilágyi Áront, a vívósport akkor is fantasztikusan eredményes időszakát éli. Gondolhatunk itt a férfi párbajtőrözők sikereire, a női kardcsapat világbajnoki címeire. Azt érzem, hogy egy versenyző vagyok a sportágamon belül, akiben igen, benne van a lehetőség, hogy éremmel tér majd haza Párizsból. De ha esetleg nem én, akkor ott van Koch Máté, Siklósi Gergely, Márton Anna, vagy valamelyik csapatunk majd megteszi ezt. Valóban volt olyan időszaka a pályafutásomnak, amikor ez nem feltétlenül lett volna igaz, de nem szeretem túlmisztifikálni a szerepemet. A lényeg az, hogy a jelen nagyon is bíztató a vívócsalád számára.
S ha már család. Nemcsak a vívóberkekben elért sikerek, hanem Szilágyi Áron státuszváltozása is különlegessé teheti Párizst. Ez ugyanis az első olimpia, amelyen már édesapaként vesz részt.
„A kisfiúnk érkezése sok mindent felülírt. Abszolúte első helyre ugrott az életemben a család, az, hogy a lehető legtöbb időt tudjam velük tölteni. De ezzel együtt óriási motivációt is jelent a sportban. Mostmár nem csak magamnak és Bettinek viszem haza az érmet, hanem mindig Leónak is megmutatom, ha valami fényeset tudok szerezni az egyik világkupa-állomáson, vagy – ha tavalyra gondolunk – a világbajnokságról. Nagyon erős ösztönző az ő érkezése és jelenléte az életemben.”
No nem mintha külön extramotivációra lenne szüksége a felkészüléshez a világranglistán pillanatnyilag a grúz Sandro Bazadze mögött második helyen álló sportolónknak.
„Nem hiszem, hogy lehetnék nagyon motiváltabb még a jelenleginél is. Három bajnoki cím után is az olimpia mozgat és hoz lázba a leginkább. Azért dolgozom nap mint nap a határaimat feszegetve, hogy negyedszer is ott legyek a legjobbak között. Hogy melyik lenne a különlegesebb? Szerencsére nem egy eldöntendő kérdés, hogy a negyedik egyéni arany, vagy az első csapatsikert választanám-e inkább. Mindkettő különleges lenne. Ha az egyéniben jól szerepelek, azt talán könnyebb átmenteni jó formaként a csapatversenyre, mintha az ember nagyon a csapatversenyre akarna koncentrálni, és emiatt esetleg rosszabbul sikerül az egyéni. Lehetetlen választás lenne, de szerencsére nem is kell választani. Egyszerűen nem is tudok fontossági sorrendet felállítani. Két jó eredményben bízom!”
A csapatversennyel kapcsolatban megjegyezte, bár Decsi Tamással, Gémesi Csanáddal és Szatmári Andrással nagyon szeretnék túlszárnyalni a 2021-es bronzérmet, ezúttal még keményebb mezőnyben kell majd helytállniuk.
Jelen állás szerint az olimpiai címvédő Dél-Korea lesz az első számú kiemelt a csapatversenyben, míg a mieink az Egyesült Államokkal küzdenek a második pozícióért – a hétvégén épp Budapesten rendezendő világkupa-verseny előtt mindössze négyezer pont a mieink előnye. Ám akár második, akár harmadik kiemelt lesz a magyar válogatott, az ázsiaiakkal szinte biztos, hogy csak […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!