Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Télen a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen érzés a videobírói buszban döntést hozni. Rögvest le is kellett vonjuk a tanulságot, míg a stadionok lelátóján borzasztóan sok időnek tűnik az a két-három perc, míg megtörténik egy-egy ellenőrzés, addig a monitorok mögött ülve pikk-pakk elsuhannak a másodpercek.
Gyorsabb és pontosabb, de nem hibátlan
A döntésmechanizmus gyorsítása az MLSZ-nek is fontos célja, a jb tagjai rendkívül büszkék is arra, hogy a két VAR-rendszert alkalmazó szezon statisztikái alapján sikerült is gyorsulni: míg egy átlagos, a videobíró által objektíven meghatározható döntés a 2021–2022-es idényben 147 másodperc alatt született meg, a hátunk mögött hagyott évadban 120 másodpercre javult az átlagos szintidő. Gyorsult az úgynevezett on field review-k, azaz azon szubjektív ítéletek meghozatala is, amikor a játékvezető a pálya szélén felállított monitoron kell visszanézze a kérdéses szituációkat, hat másodperccel…
A hosszú ellenőrzések számát majdnem megfeleztük, az első bajnoki évhez képest 43 százalékkal kevesebb volt a három percnél tovább tartó vizsgálat
– emelte ki a játékvezetői bizottság elnöke.
Mikor dolgozik a VAR?
Ahogy a nemzetközi mérkőzéseken, úgy idehaza is négy területen nyújt segítséget – korrekciós lehetőséget – a videobírói rendszer.
A gól szabályos körülmények között esett-e: az akció során történt-e szabálytalanság, ami miatt érvényteleníteni kell a találatot (ebbe tartozik az is, hogy elhagyta-e a labda a játékteret az akció során), érvényes volt-e mégis az a találat, amelyet elsőre nem adtak meg;
büntetőhelyzet megítélése: utólagos megadás / a döntés helybenhagyása / a döntés visszavonása;
azonnali kiállítást érő szabálytalanság utólagos szankcionálása / esetlegesen jogtalan piros lap felülbírálata;
az azonosítás, azaz a megfelelő embert büntették-e: az a játékos kapta-e valóban a sárga vagy piros lapot, aki valóban elkövette a szabálytalanságot.
Amikor egy tévedés is nagyon sok
Hanacsek Attila a VAR érdemei közt említette, hogy mindössze 17 súlyos játékvezetői hiba született a 198 bajnokin, ami – bár minden részletre kiterjedő hivatalos adatok csak 2013 óta állnak a jb rendelkezésére – a honi futball történetében a legkevesebb egy élvonalbeli bajnokság alatt. Emlékeztettek, a 2020–2021-es évadban, amikor még nem működött videobíró az NB I-es meccseken, 60 ilyen hiba volt. Az már kevésbé szívderítő tény, hogy a mostani 17-ből tíz eset is olyan szituációból született, amely a VAR hatáskörébe tartozik, azaz utólag a videofelvételek alapján korrigálható lett volna, mégsem sikerült ezt megtenni.
A téves döntések közül talán a legnagyobb sajtóvisszhangot a Puskás Akadémia védőjének, Szolnoki Rolandnak a kezezése kapta a zárófordulóból.
A kiesés elkerüléséért küzdő – végül kiesett – Honvédnak tizenegyeshez kellett volna jutnia a Pancho Arénában. Csakhogy a VAR-szoba nem kérette a pálya széli monitorhoz a találkozót vezető Vad II Istvánt, és így az élesben meghozott döntésnek megfelelően büntető nélkül folytatódott a játék. Ezzel egyszersmind beárnyékolva a videobírói rendszer sikereit…
„Alapvető tapasztalat, hogy mindenki jobban elfogadja az ítéletet, ha kimegy a játékvezető, megnézi a történtekről készült felvételt a pálya szélén, és így születik meg a döntés. Ez azonban sajnos ebben az esetben elmaradt” – mondta Hanacsek arról, miként lehetett volna elkerülni a Felcsúton történteket, hozzátéve, épp emiatt nem is játékvezető, mint inkább a VAR-busz személyzete hibázott azon a délutánon.
Az időtényező nem mehet a döntésminőség rovására
– hangsúlyozta az eset legfőbb tanulságát. Hozzátéve, a történteknek komoly következményei voltak, ám ahogyan egy edző sem állítja meccs után pellengérre a játékosait, úgy ő sem akar konkrétumokat elárulni ezekről. Azt azonban kategorikusan kijelentette, nem igaz a szurkolói körökben gyakran szárnyra kapó szóbeszéd, mely szerint egy-egy súlyos tévedésnek ne lenne „ára”.
Hanacsek összességében úgy látja, ahogyan a mérkőzések színvonala, úgy a magyar játékvezetésé is nőtt az elmúlt években. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a 2022–2023-as évadban harminc százalékkal kevesebb VAR-beavatkozásra volt szükség, mint az azt megelőzőben.
„A pályán jobb döntéseket hoztak a játékvezetők és az asszisztensek” – jelentette ki, ugyanakkor megjegyezte azt is:
A játékvezetői tévedés olyan, mint a közúti baleset: egy is sok belőle. Azért dolgozunk – ha az összes hibát nem is tudjuk elkerülni, hiszen a játékvezető is emberből van –, hogy minimalizáljuk a tévedések számát.
Az elvégzett munka nemzetközi szinten sem maradt észrevétlen. A férfiaknál Berke Balázs, a nőknél Molnár Réka az UEFA úgynevezett „first” kategóriába került, amely a szűk 31 fős elit előszobájának számít. Bogár Gergőt pedig az európai szövetség Talent programjába választották be, amely Hanacsek szerint szintén fontos visszajelzés az idehaza elvégzett munkáról.
Jön a „VAR light”
Az IFAB törekvése egyértelmű, minél több bajnokságban szeretnének videobírót látni, ennek érdekében újabb szabályváltozást eszközöltek, és bevezették a könnyített VAR-rendszert. Ennek lényege, hogy az idehaza is használt, 12 kameraképpel dolgozó szisztéma helyett négy kameraképpel, külön operátor nélkül is lehet videobírói rendszert alkalmazni.
A magyar bajnokságot is érintő változás, hogy a szurkolók felkészülhetnek a téli katari világbajnokságon is látott 6-8-10 perces hosszabbításokra egy gólgazdag mérkőzésen.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!