Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 2005. november 24-én, a Barabás Villában a négy legnagyobb tőzsdei vállalat, a Mol, az OTP, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom, valamint tizenegy másik nagyon jelentős cég, ismert üzletemberek, különböző közéleti személyiségek és a sportvilág számos kiemelkedő alakja létrehozták a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) nevű civil egyesületet. Ha konkrét személyekben gondolkodunk: az alapítók között ott volt Fürjes Balázs, Benedek Tibor, Hankiss Elemér, Nagy Tímea, Jaksity György, Fábián László, Sugár András, Geszti Péter, Szabó Szilvia, Vaszily Miklós, Szekeres Pál, Hardy Ilona, Lantos Csaba, Bóta Kinga, Habsburg György, Parragh László, Pásztory Dóra és Zwack Péter. De a civil szervezet elindításának három motorja az ötletgazda Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde akkori elnöke, a MOB alapító elnökének, Berzeviczy Albertnek az ükunokája, valamint Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes, világbajnok párbajtőrvívó és Nyúl Sándor, a TriGránit Fejlesztési Rt. operatív vezérigazgatója voltak, akik mögött pedig ott állt Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Demján Sándor.
Húsz éve a magyar sport szolgálatában
A BOM Egyesület 2012-ben átalakult BOM a Magyar Sportért Alapítvánnyá, és elindította a Berzeviczy Albert-ösztöndíjprogramot a sportolói karrier mellett felsőfokú vagy szakmát adó tanulmányokat folytató olimpiai kerettagok részére. Ezt követően a Menedzserek Országos Szövetségével közösen útjára bocsátotta a Magyar Sportért Mentorprogramot az ösztöndíjasai számára.
A huszadik születésnapját éppen a napokban ünneplő BOM irodája az év eleje óta a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem harmadik emeletén van. Itt találkoztunk Szalay-Berzeviczy Attilával, a BOM kitalálójával, aki a kuratórium elnökeként már kereken huszadik éve irányítja a szervezetet.
Az interjúban felidéztük:
- a kezdeti nehézségeket, több oldalról is érkező támadásokat;
- hogy miként vergődtek Gyárfás Tamás hálójában;
- amikor felmerült a BOM megszüntetése;
- miért volt jó döntés elállni a 2024-es pályázattól;
- hogy hol van a BOM helye napjaink magyar sportjában.
Nagyon jól emlékszem, a kétezres évek második felében, amikor Gyárfás Tamás 2005-től a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki tisztségét is betöltötte, valahányszor találkoztam a mostanság hétéves börtönbüntetését töltő médiavállalkozóval, mindannyiszor igyekezett rossz színben feltüntetni a BOM-ot, és személy szerint önt is, amiért úgymond „elcsaklizták” a szponzorokat a Magyar Olimpiai Bizottságtól.
Nagyon is jól emlékszem ezekre az időkre – mosolyodott el Szalay-Berzeviczy Attila. – Valóban nehéz kezdés volt. Schmitt Pál, a MOB akkori elnöke volt az első ember, akivel a BOM ötletét átbeszéltem, meg is hívtam, hogy vegyen részt az alapításban. Kezdetben még teljesen pozitív volt, de aztán ez az attitűd egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott. Akkor betudtam ezt annak, hogy szokatlan élmény lehetett a hazai ötkarikás világban, hogy egyszer csak megjelenik egy a budapesti olimpiával foglalkozó civil kezdeményezés, ráadásul nagy lendülettel, és a politikától teljes mértékben függetlenül. De amikor az ellenségeskedés már oda fajult, hogy a MOB elnöksége és közgyűlése külön napirendi pontban döntött arról, hogy megtiltja nekünk az olimpia szó használatát a nevünkben, akkor elkezdtünk utánajárni a dolgoknak. Hamar kiderült, hogy az egész vihar mögött egyetlen személy állt, Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség akkori első embere. Ármánykodásának az irigységen túl volt egy nagyon erőteljes motivációja. Meg akarta buktatni Schmitt Pált, hogy aztán ő maga lehessen a MOB új elnöke. Ebben a tervében zavarta meg a BOM feltűnése, mivel azt gondolta, hogy a MOB alapító elnökének ükunokája hasonló ambíciók által vezérelve gründolta ezt a civil kezdeményezést. Ennek megfelelően folyamatosan és elképesztő hatékonysággal hangolta ellenünk a MOB elnökét és elnökségét, miközben a színfalak mögött a saját trónját ácsolta.
Mi adta az ihletet a BOM létrehozásához?
A 2004-es athéni olimpia tapasztalatai, valamint a belépésünk az Európai Unióba. Egy évvel később a civil egyesület létrehozását a gazdasági élet azon szereplői kezdeményezték, akik úgy gondolták, hogy fontos, ha az országunk előtt áll egy újabb nagy elérendő hosszú távú cél, amely rendező erőként segíthet az uniós pénzek okos felhasználásában és az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésében. A BOM mögött álló erők Magyarország nagy álmában, a budapesti olimpia ügyében látták meg ezt a víziót. A 130 éve folyamatosan az országunk potenciáljánál sokszorosan jobban teljesítő olimpikonjainknak köszönhetően az olimpiai játékok a magyar identitás, a magyar nemzeti DNS részévé váltak. Tehát a történelmi múltunk és az elődeink teljesítménye arra kötelezi a mi generációnkat, hogy vegyük komolyan ezt a témát, és vizsgáljuk meg, hogy mit tudunk és mit kell tennünk ahhoz, hogy sok száz év hányattatás után Magyarország nevét végre megint bevéshessük a világ történelem fényes oldalaira.
Viharos kezdés, majd olimpiai pályázat
A viharos kezdés után napirendre került előbb a 2020-as, majd a 2024-es olimpiai rendezés megpályázása, immár kormányzati szinten.
A BOM 2005-ben deklarálta, hogy célja Magyarország nagy álma megvalósításához előkészíteni a döntéseket, és megteremteni a lakossági támogatását annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság a magyar kormány, valamint a parlamenti pártok jóváhagyása mellett aztán 2011 nyarán benyújtsa fővárosunk jelentkezését a 2020-as nyári játékok megrendezésére. Ezért a BOM feladatául tűzte ki a döntéshozók és a közvélemény megismertetését egy hazai rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős döntés meghozatalához. Ennek megfelelően a BOM az Ifjúsági és Sportminisztérium által 2001-ben megrendelt és a PricewaterhouseCoopers által 2002-re elkészített „Olimpia 2012” című megvalósíthatósági tanulmányt saját forrásaiból aktualizáltatta 2020-ra vonatkozóan, valamint finanszírozta a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia törvény megszövegezését.
Akkor még Demszky Gábor volt a főpolgármester, aki egyáltalán nem állt az olimpia ügye mellett, nem volt ez akadály?
Elévülhetetlen érdemei voltak Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek, aki nagyon konstruktívan állt a kezdeményezésünk mellé dr. Szabó Tündével, a Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztályának jogászával és Beleznay Éva főépítésszel együtt. Addig-addig, hogy végül Demszky Gábort is az ügy mellé állt. A főpolgármester megértette, hogy Budapest csak az olimpia zászlóra tűzésével tud olyan mértékű EU-forrásokat bevonni, amilyenekre szüksége van a szükséges nagy fejlesztések megvalósításához. Így végül a Fővárosi Közgyűlés 2008-ban összpárti támogatás mellett elfogadta a BOM által előterjesztett „Duna menti olimpia” koncepciót, amelyet aztán a főváros vezetése felterjesztett az Országgyűlés elé.
Ez a Gyurcsány-kormány időszaka. A Fidesz hogyan állt hozzá a kérdéshez?
A többi párthoz hasonlóan mindvégig érdeklődve figyelte, hogy mit csinálunk. Alapjában véve a politikai életben mindenki gyanakvó volt, hiszen addig nem volt arra példa, hogy egy országos jelentőségű kezdeményezés lehetséges lenne komoly politikai háttér nélkül. De mi bebizonyítottuk, hogy lehetséges.
Itt a válság, felmerül a bolt bezárása
2009-ben az olimpiarendezési törvény az Országgyűlés elé került, de végül a szavazás átkerült 2010 őszére, az új parlament elé. Addigra azonban…
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/sport/2025/12/05/szalay-berzeviczy-attila-bom-budapesti-olimpia-20-eves/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!