Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A téli olimpia megrendezésének gondolatát először Brunetta d’Usseaux olasz gróf vetette fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1911-es budapesti ülésén. Bevezetését azonban sportdiplomáciai viták, majd az első világháború kitörése is hátráltatta. Végül 1922-ben döntöttek arról, hogy a következő olimpiai évben, 1924-ben a nyári olimpiától függetlenül a téli sportágakban is rendeznek versenyeket.
Három évtizeddel az 1896-os athéni első újkori nyári olimpia után, 1924-ben a franciaországi Chamonix-ban meghirdették a „Nemzetközi Téli Sporthetet”. Az esemény téli olimpiává hivatalosan csak két évvel később, 1926-ban vált, amikor a NOB döntött a téli olimpiai játékok rendszeres, négyévenkénti megrendezéséről, és a chamonix-i versenyeket az első téli olimpiai játékokként ismerte el, a győztesek pedig olimpiai érmeket kaptak.
Két téli sportág azonban már korábban bekerült az olimpiai játékok programjába:
a műkorcsolya 1908-ban Londonban, a jégkorong 1920-ban Antwerpenben volt nyári olimpiai versenyszám.
A téli olimpiákra a második világháború előtt a nyári játékok kiegészítőjeként tekintettek, így a rendezés jogát automatikusan a nyári olimpiát megrendező országnak adták. Kivételt jelentettek az 1928-as amszterdami nyári játékok, amikor Hollandia téli versenyek lebonyolítására alkalmatlan adottságai miatt a téli olimpiának a svájci St. Moritz adott otthont. A nyári olimpiához igazodó versenyek rendje 1992-ig tartott. Két évvel később, 1994-ben újra téli olimpiát rendeztek, azóta a nyári és a téli olimpiák kétévenként váltják egymást.
A téli olimpiák sikeres lebonyolítása nagyban függ az időjárási és földrajzi tényezőktől. 1964-ben Innsbruckban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot. A New York állambeli, mindössze 549 méteres tengerszint felett fekvő Lake Placidben pedig úgy rendeztek kétszer téli olimpiát (1932, 1980), hogy először vasúton szállították oda a havat, másodszor pedig a kor legkomolyabb hóágyúparkjával biztosították a sípályákon a megfelelő hóréteget.
A téli olimpiák számozása eltér a nyáriakétól, itt csak a megtartott olimpiák kapnak sorszámot, a második világháború miatt elmaradt játékokat nem számozzák.
Az első téli olimpián még két földrész, Európa és Amerika legjobbjai versenyeztek. Négy évvel később – hat japán férfi sportoló révén – már Ázsia is képviseltette magát, Ausztráliából először 1936-ban, Afrikából pedig 1960-ban érkeztek versenyzők. Az első téli játékokon 16 ország versenyzői 16 versenyszámban álltak rajthoz, a 2018-as XXIII. phjongcshangi játékokon csúcs született, 92 ország 2922 versenyzője 102 versenyszámban indult, ebből 1242 női versenyző volt, ami szintén rekordot jelentett.
Peking az egyetlen város, amely nyári (2008) és téli olimpiának (2022) is otthont adott.
A 2022-es pekingi téli olimpiát szigorú koronavírus-protokoll mellett, „buborékban” rendezték meg. Kína a harmadik ázsiai ország, amely téli játékok házigazdája volt. A legtöbb, szám szerint négy téli olimpiának az Egyesült Államok adott otthont.
A sportágak közül valamennyi téli olimpia programjában szerepelt a jégkorong, a műkorcsolya, a gyorskorcsolya, valamint – a sílövészet kivételével – az északi számok, azaz a sífutás, a síugrás és az északi összetett. A bobozás csak az 1960-as, amerikai Squaw Valley-ben rendezett játékokról hiányzott, mivel mindössze kilenc ország nevezett, így nem tartották kifizetődőnek a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!