Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hogy mondhatnak ilyet?!
– kiáltott felénk a német asszony.
„Ő itt Schalke-szurkoló, ő is, ő is, és még annál az asztalnál is hárman. Na jó, az egyikük dortmundi, mégis eljött velünk!” – mutatott körbe a pub közvetlenül mellénk eső részén, nyakában szintén a Ruhr-vidéki együttes királykék színekben pompázó sáljával.
A hölgy azon csattant fel, no nem vészjóslóan, inkább cinkos mosollyal az arcán, hogy saját asztalunktól felállva, mintegy búcsúzóul jó meccset kívántunk nekik – meg legalább két kapott gólt Szoboszlai Dominiktól. Mivel a három magyar válogatott futballistát is számláló Leipzig számára „csupán” annyi a tét, harmadik vagy negyedik helyen zár. A Bajnokok Ligája-indulás a múlt heti müncheni bravúrgyőzelemmel biztos, így könnyen hagytuk rá új ismerőseinkre, nyerjen csak a Schalke 5–3-ra, de a magyar gólokból nem engedünk. Az élvonalba az előző nyáron visszajutott, észak-rajna-vesztfáliai korábbi sikercsapat ugyanis ismét a kiesés szélén táncol, ha a zárófordulóban nem szerez pontot, biztosan kiesik.
20
Azzal még véletlenül sem akartuk bosszantani az egyébként kedélyesen iddogáló társaságot, hogy ha a sérüléséből visszatért, másfél hete már teljes értékű edzésmunkát végző Gulácsi Péter állna a hazai kapuban, úgy az öt kapott gólról szóló alku sem áll. Erre azonban kevés volt az esély, sőt információink szerint az sem valószínű, hogy a Német Kupa jövő heti, berlini döntőjében leülhet egyáltalán a kispadra…
Noha a tabellán elfoglalt pozíciókban óriási a különbség, és a két csapat januári, Gelsenkirchenben lejátszott bajnokiját 6–1-re nyerték a lipcseiek, egyáltalán nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy az utolsó szalmaszálba kapaszkodó Schalke meglepheti Marco Rose vezetőedző bronzra hajtó fiait.
Biztos vagyok benne, hogy parázs meccs lesz
– jósolta Szoboszlai szűk két hete az Indexnek, amikor a Werder Bremen elleni, 96. percben szerzett győztes találata után találkoztunk vele a stadion interjúzónájában. Az akkori beszélgetésből időközben két dolog is valósággá vált, 1.: a Schalke számára valóban sorsdöntő lett az utolsó játéknap, 2.: a Leipzig jó mentalitással képes volt meglepni idegenben is a Bayern Münchent. Így nem sok okunk volt kételkedni a 30-szoros magyar válogatott középpályás szavaiban.
Új ismerőseinkkel gyorsan még kitaglaltuk a bajnoki címet tíz év után jó eséllyel először elvesztő Bayern München válságát, „Oliver Kahn kapusnak sokkal jobb volt, mint klubvezetőnek; de a történtekért Hasan Salihamidzic sportigazgató legalább ennyire felelős”, no meg a legnagyobb riválisnak számító Borussia Dortmund valószínű aranyát:
Szeretjük, ha a Bayernnek rossz valami, de ez akkor lenne az igazi, ha a Dortmundnak se lenne jó…
Aztán tényleg az elköszönés következett, elvégre másnap nagy nap: jön a meccs!
(…)
A Schalke-szurkolóknak nem csak péntek este volt nagy hangjuk, fél kettő magasságában, a Red Bull Arénához közeledve ugyancsak a kék-fehérek indulóinak hangja szűrődött felénk az utcák közül. A vendégszurkolók pedig nemcsak hangosabbak voltak, hanem a stadionba érve többen is, mint a két héttel ezelőtti ellenfél brémaiak. Egy percig sem tűnt kétségesnek, hogy a 47 ezer néző befogadására alkalmas létesítmény megtelik kezdésre – ha lett is volna olyan hely, amelyet a hazaiak üresen hagynak, alighanem rámentek a gelsenkircheniek. A kérdés csak az volt: azért, mert hisznek a bennmaradás kicsikarásában, vagy azért, mert úgy számolnak, jó ideig az utolsó Bundesliga-meccsére kísérhetik kedvenc csapatukat.
Ahogyan az várható volt, Gulácsi még nem került a keretbe, ami viszont már jóval kellemetlenebb meglepetésnek számított, az az, hogy Szoboszlai is kimaradt a lipcsei kezdőből. A helyét az a Dani Olmo vette át a tizenegyben, aki az utóbbi időben kevesebb játéklehetőséget kapott, ám állítólag a Liverpool játékosmegfigyelői radarozzák a teljesítményét (sajtóhírek szerint a magyar posztriváliséval egyetemben – Münchenben és a mai mérkőzésen is személyesen megjelenve).
Még a kezdőrúgás előtt a pályára szólították az RB Leipzig női labdarúgócsapatát, mely óriási fölénnyel nyerte meg a másodosztályt, így feljutott a következő szezonra az élvonalba. Aztán elkezdődött a játék, és a negyedik percben egyből óriási ziccerbe kerültek a hazaiak: Christopher Nkunku a saját térfelén erőszakosan szerelt, majd a bal szélen induló Konrad Laimerhez passzolt, aki egy egész pályás sprint után laposan lekészítette a labdát a védőjét lefutó Timo Wernernek, aki egy ajtó-ablak helyzetben nem tudta bekotorni a beadást.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!