Szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint Lucy (Ella Purnell), a Fallout főszereplője, mert nekünk nem kellett kétszáz évet várnunk rá, hogy visszatérhessünk a széria atomháború által sújtott, kietlen, mégis egészen muris világába, mint ő tette, aki ennyi idő elteltével szabadult ki a 33-as óvóhelyről a Nagy Háborút követően. Merthogy a mai streamingipar tempójához képest egész gyorsan, alig másfél év alatt leszállította az Amazon a híres videójátékon alapuló sci-fi második évadát. Legalábbis az első részt, mert a többit most csak heti jelleggel kapjuk meg, így próbálják fenntartani a hype-ot a cím körül.
Igen, 2025 december 17-ére, amikor visszatért a Fallout, ott járunk, hogy videójátékos adaptációk is képesek akkora érdeklődést kiváltani (ilyen még a The Last of Us is), hogy megérje elnyújtani, és eseménnyé tenni, hogy most két hónapig fuldokolhatunk a helyenként radioaktív Amerikában. Pontosabban New Vegasban, amely a Fallout új évadának helyszínéül szolgál.

Megvallom, a rész elején húztam a számat, hogy már megint visszaemlékezéssel indítanak a készítők, annak ellenére, hogy Justin Theroux-t imádtam a The Leftoversben és a The Mosquito Coastban is, itt rögtön úgy éreztem, hogy a kissé beteg elméjű porszívóügynök, akit a színész hoz, úgyis csak az időhúzást szolgálja majd. Tévedtem, Robert Edwin House figuráját ügyesen bepattintották a jelenbe is, és relevánssá tették hirtelen a főszereplők szempontjából, ami önmagában bravúr. De hol is tartottunk…
A már említett Lucy (Purnell) és a szebb napokat is látott, egykori hollywoodi sztár, most már főképp pisztolyforgató zombi cowboy, avagy a Ghoul (Walton Goggins) összefogtak és közös kirándulásra indultak a világvégében. A 33-as óvóhelyről kiszabadult nő a gonosszá vált, high-tech páncélzatban lófráló apját vonná felelősségre a múltban elkövetett bűnei miatt, míg a Ghoul szentül meg van győződve arról, hogy családja él még. Valahogy, valahol, de még élnek. Az a tipikus Fallout-jóérzés akkor támadt fel bennem először, amikor megláttam ezt a duót együtt, slamasztikában, a Ghoul kötéllel a nyaka körül, Lucy meg bociszemekkel tanakodott rajta, hogy mitévő legyen, lőjön-e a banditákra.
Ez volt az a pont, amikor eszembe jutott, a Fallout első évada is miért működött annyira. Azért, mert a videójátékok tipikus, a gamereknek ismerős megmozdulásait, jeleneteit úgy ültették bele a sztoriba, hogy a franchise-zal csak most ismerkedőket is végtelenül szórakoztatja, és persze azokat is, akik kontrollerrel a kezükben születtek. Na, és az sem árt, hogy az egészet a készítők felütötték egy csomó, ügyesen ironizáló poénnal, még ennél is több vérengzéssel, így aki egy laza, de azért drámai posztapokaliptikus sorozatra vágyik, még harmadrészt az is megtalálja a maga számítását a Fallouttal.

Pedig lehetett remegni, producerként az a Lisa Joy és Jonathan […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!