Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt években olyan párhuzamos döntéshozói és pénzosztó struktúra alakult ki a kulturális terület irányításában és finanszírozásában, amelynek eredményeképp szinte minden jelentős területet kiszerveztek a minisztérium alól: a kormányzati szerepbe érkező új vezető gyakorlatilag egy „kiüresített” tárcát – vagy összevont minisztérium esetén: területet – felügyelhet, bár ennek a pozíciónak közvetve eddig is jelentős befolyása volt az egyes hatalmi központokra.
A kulturális életben létrejött intézményháló és kifizetési rendszer még a választások után is tudott meglepetést okozni: az Nemzeti Kulturális Alap (NKA), valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium is jelenős támogatásokról döntött még a választások előtt, amelyek eredménye a napokban került nyilvánosságra. Nézzük azonban végig, milyen struktúrában történt az elmúlt években a kultúra finanszírozása.
Magyar Művészeti Akadémia
Az első markáns intézmény, amely az Orbán-kormány idején létrejött, a megerősödött Magyar Művészeti Akadémia (MMA) volt. A 22 művész által 1992-ben alapított Kecske utcai kis egyesület 2011-ben, a második Orbán-kormány alatt köztestületi rangot kapott (ezt 2012-ben beleírták az Alaptörvénybe is), valamint példátlan anyagi és erkölcsi támogatást, és ebben oroszlánrésze volt az első elnöknek, az építész Makovecz Imrének és az őt követő belsőépítész-politikus Fekete Györgynek.
Mindezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a Magyar Tudományos Akadémia által szintén 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben, amelynek ügyvezető elnöke, Ferencz Győző a választások után így nyilatkozott az Indexnek: „Az Orbán-kormány erőszakkal monopolizálni akarta a kultúrát, az anyagi forrásokat megvonta azoktól, akiket különféle kirekesztő címkékkel megbélyegzett.”
A Magyar Művészeti Aladémia ma a tagoknak életjáradékot folyósít, számos értékes ingatlant birtokol (Műcsarnok, Pesti Vigadó, Hild-villa), könyveket ad ki, ösztöndíjakat ítél oda. Titkársága 2018-tól a MÚOSZ egykori Andrássy úti székházában működik, amelyet a magyar állam 2 milliárd forintért vásárolt meg, az épület felújítása pedig 4 milliárd forintba került.
Turi Attila, a szervezet vezetője a választások után lapunknak úgy nyilatkozott, hogy „az MMA az elmúlt években a társadalom széles körű támogatását is elnyerte, ezért a jövőben is a hazai kulturális élet meghatározó szakmai központja kíván maradni”. Az MMA a honlapján megtalálható költségvetése szerint 2026-ban 14 milliárd forintból gazdálkodik.
Nemzeti Kulturális Alap
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a létrejötte óta jelentős befolyással bír a kulturális életre. Első elnöke szintén Fekete György volt, de mindig is a kultúra olyan erős emberei vezették, mint Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, Balog Zoltán református lelkész, volt emberierőforrás-miniszter vagy L. Simon László író, költő, politikus. Az NKA-ra szeretnek úgy hivatkozni a politikusok, hogy 1993 óta konszenzusos módon működik, ám mindig is ki volt téve annak, hogy éppen ki van kormányon, illetve melyik politikai csoport tud nagyobb befolyást szerezni benne, például az MMA révén.
Az 1993. évi törvény eredetileg elkülönített állami pénzalapként hozta létre, költségvetési önállóságát az elkülönített állami pénzalap státusza, valamint a kulturális járulék bevezetése biztosította. Ez a megoldás nyújtott garanciát arra, hogy
a kultúratámogatás e területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak, a mindig szűkös források elosztási harcának.
Az 1999-es költségvetési törvény azonban megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapnak ezt a státuszát, és a központi költségvetésben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá helyezte, vagyis most, az új kormány felállásig a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozott Hankó Balázs tárcavezető elnökletével.
A napokban robbant a NKA-körüli botrány: először Molnár Áron színész-aktivista számolt be arról, hogy tud egy olyan állami kifizetőhelyről, ahol milliárdokat szórtak ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának, majd a Telex írta meg, hogy az érintett kollégiumok kihagyásával osztottak ki közel 12 milliárd forintot. „Az NKA-nál nem jellemző, hogy 100 milliókat ítélnek oda, az elmúlt 10 évben jellemzően a legkiemelkedőbb támogatások 10-20 millió forintot jelentettek, és azok megítéléséhez is már külön miniszteri hatáskör volt szükséges. Ehhez képest most az NKA döbbenetes léptékben szórta szét az adófizetők pénzét a haveroknak” – írja a lap.
Nemzeti Filmintézet
A két nagy pénzosztó hely mellett 2019-ben jött létre a Nemzeti Filmintézet (NFI), jelenleg a rendezők, producerek és forgatókönyvírók gyakorlatilag csak itt kopogtathatnak az ötleteikkel. A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Média Mecenatúra-program egyesüléséből megalakult NFI a magyar mozgóképipar csúcsszervezeteként felel a teljes magyar mozgóképszakmáért. A kormányváltással távozik a filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba, de kérdés, hogyan alakul át a sokat bírált hazai filmfinanszírozás.
Magyar Kultúráért Alapítvány
Jelentős, pénzek fölött is diszponáló kultúrstratégiai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!