„Jelenleg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nem funkcionál az alap valóságos céljainak teljesítése szempontjából. A lecsökkent keretösszegek, a megfelezett kollégiumi szám és azok profiljának nehezen értelmezhető definíciója, a kuratóriumok szakmai összetétele – és még sok más – gyakorlatilag ezt ellehetetleníti” – mondta az Indexnek Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, amikor arról kérdeztük, mire számít a könyvszakmát érintő állami támogatások terén az új kormányzati ciklusban.
A borítékot se nyitották ki
Gál Katalin szerint a miniszteri keret felhasználhatósági algoritmusa is szemmel láthatóan kizárólag szubjektív szempontok által vezérelt. Megjegyezte, hogy az általuk szervezett két nagy hagyományú nyilvános könyves esemény, ami a közönség számára ingyenes – a 2026 júniusában megvalósuló 97. Ünnepi Könyvhét és az októberre tervezett 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – folyamatosan kizuhan a támogatandók közül.
Jelenleg még a »borítékot se nyitották ki«. De kijelölt szakmai kapcsolattartó sincs a minisztériumban, akivel a könyvszakma érdemi egyeztetést folytathatna.
Az MKKE elnöke megfogalmazása szerint az iskolai (közoktatás) könyvtárak beszerzési lehetőségei gyérek – egyrészt a KELLO-n keresztül, de a könyvpiacról is lehetséges. A pénzügyi keretek jelentéktelenek. „Amennyiben visszatérne a szabad tankönyvválasztás, és megszűnne az állami tankönyvmonopólium, az nagyot lendítene a közoktatási tankönyvkiadás és terjesztés és közvetve az oktatás színvonalán is” – jegyezte meg.
Gál Katalin szerint a könyvek adózásának megváltoztatása elkerülhetetlen a szektor stabilitásához. A szakember kiemelte, hogy a nemzetközi szakmai szövetségek – a Federation of European Publishers (FEP, az Európai Könyvkiadók Szövetsége) és az International Publishers Association (IPA, Nemzetközi Könyvkiadók Szövetsége) – adatai alapján Magyarország jelenleg a sor végén kullog, így a választások után alapvető reformokra van szükség, hogy felzárkózzunk Európához.
Ilyen a hangos- és e-könyvek 27 százalékos áfája, ami a 0-5 százalékos sávban van mindenütt, illetve a szellemi dolgozók adózási körülményei – magyarul a számukra megszüntetett katás adózás. Ez a könyvszakmában szinte minden dolgozót érintett – közvetlenül vagy közvetve –, vagyis a szerzők, szerkesztők, korrektorok, könyvtervezők, tördelők, illusztrátorok elvesztették a megélhetésüket, alkotói lehetőségeiket. Ugyanakkor a kis kiadói műhelyek is hátrányba kerültek az értelemszerűen megnövekedett járulékos költségek számukra szinte kitermelhetetlen mértékével
– fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy sorolhatná még a szakmával nem egyeztetett törvények előterjesztését és életbelépését, mint a gyermekvédelmi, közismertebb nevén „homofób” törvény, vagy a „kötött-ár” törvény értelmetlenül kodifikált és a valódi céljával ellentétes részletei.
A támogatási lehetőségek beszűkülése, a Nemzeti Alaptanterv átpolitizáltsága, valamint az alapítványok és az irányított állami mecenatúra működtetése mind szembemegy a szakmaisággal és etikával
– vélekedett Gál, aki szerint az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!