- Drága az űrkutatás? A fegyverkezéshez képest ugyan…
- Miért nem a Földet kutatjuk? Mert a Mars kutatása olyan technológiák létrehozásában segít, amelyek itt, a Földön is nagy hasznunkra vannak (például víztisztító berendezés kialakítása, sugárzás elleni védelem).
- És különben is: a Marsot kutatni kihívás és motiváció.
Pál Bernadett ebben látja annak jelentőségét, hogy bár az emberiség még a saját bolygóját, a Földet sem igazán ismeri, arra vágyik, hogy a lábnyoma ne csak a Holdon, hanem a Mars felszínén is ott lehessen. A fiatal Mars-kutató szerint egyelőre nem opció, hogy az emberiség a Marsra költözzön, de van egy rossz híre:
Hosszú távon nem rendezkedhetünk be a Földön úgy, hogy ne érdekeljen minket, mi van a Holdon, a Marson. A Nap ugyanis 4,5 milliárd év múlva bekebelezi a Földet… Vagyis legkésőbb 4,5 milliárd év múlva muszáj lesz elköltözni a Földről.
A csillagász szerint a közelmúltban azért a Mars került a figyelem központjába, mert a bolygó viszonylag könnyen kutatható. Mehetnénk a Vénuszra is, de az a planéta maga a pokol: „ott az ember hamar palacsinta lenne”.
Mars és Hold, köztük is van kapcsolat
A Mars ráadásul izgalmas kutatási terület, hiszen ott volt folyékony víz, így benne van a pakliban, hogy lehetett élet is. Ráadásul ha az emberiség megérti, mi történt a Marssal, arra is következtethet, milyen sors vár a Földre.
Csiby Gergely azt is megkérdezi tőle, hogy tudósként hogyan áll a megfoghatatlanhoz, a megmagyarázhatatlanhoz, mire Pál Bernadett így felel:
Minél többet tanulom a fizikát, annál inkább bizonyos vagyok abban, hogy van valami más is…
Merthogy magyarázatnak arra is lennie kell, amire vonatkozóan ma még csak kérdéseink vannak, és ha a választ sikerül megadni, no, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!