Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ha ételekről van szó, akkor kinek melyik fogás jut először eszébe? Valamelyik leves? A halászlé vagy a gulyás? És ha már ezek az ételek, akkor szinte mindenkinek van valamilyen emléke egy jó kis bográcsozásról, a füst illatáról, a hozzá kortyolt italokról, beszélgetésekről, együttlétekről. És ha már italok, akkor mi a legmagyarabb nedű? A tokaji aszú, a Zwack Unikum vagy a Traubisoda? Nos, a tudományos kutatás szerint a pálinka e tekintetben utolérte a bort az első helyen…
Ha valaki budapesti, egy hosszú útról hazatérve biztosan megdobban a szíve a Lánchíd láttán, de ha vidéken autózunk, mindenkit megfog a Balaton látképe Badacsonnyal; külföldi múzeumokban pedig sokakat tölt el büszkeséggel, ha meglátja egy magyar festő vagy szobrász nevét.
Tudomány és izgalom
Amikor nemzeti szimbólumokról esik szó, általában az országcímer, a nemzeti színek, a zászló, a himnusz jut az emberek eszébe. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor Széchenyi-díjas társadalomtudósok azonban nem ezekre voltak kíváncsiak, hanem a mindennapi élet olyan elemeire, amelyek a gyerekkorunktól körbevettek minket a családban, az iskolában, illetve a művészetek vagy a média által.
A mindennapi élet magyarságszimbólumai című könyvükben ezekből a kisebb-nagyobb momentumokból szedtek össze ezret, mert ezekből épül fel „a nemzeti identitás érzelmekkel körülvett képzetköre”. A több mint 480 oldalas könyv egyrészt tudományos munka, amely komoly kultúrantropológiai kutatáson alapul, másrészt – a szerzőpáros korábbi munkáihoz híven – izgalmas és szórakoztató olvasmány azoknak, akiket érdekel a minket a körülvevő világ, és az emberi gondolkodás, amely mindezt alakítja. És mivel a kulturális antropológia mindig a jelenből indul ki, az általuk feltett kérdés így hangzott: ki mit gondol (és mit mennyire gondol) a magyarságra jellemzőnek?
A legmagyarabbak
Az erre adott választ pedig sok minden befolyásolhatja, személyes élmények, emlékek, az egyéni ízlés, de az is, hogy mit tanult az iskolában, illetve hogy a turistaipar mit láttat az országra jellemzőnek. Volt, aki a magyart a „népivel” azonosította, más erdélyi példákat keresett, mert azt találta a legautentikusabbnak. Így aztán kialakult egy, a 2020-as évek elejére […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!