Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Korabeli lapok feljegyezték, hogy amikor a Nagy Háború után, 1919 őszén a románok bevonultak Kolozsvárra, hűségesküt vártak Janovics Jenőtől is, a Nemzeti Színház igazgatójától. Ő ezt megtagadta, aminek meg is lett a következménye.
- A magyarokat azonban nem lehetett csak úgy kitenni a színházból.
- Janovicsék a maguk módján ellenálltak.
- Az utolsó magyar nyelvű előadást 1919. szeptember 30-án tartották.
- Az előadást maga Janovics választotta, Shakespeare: Hamlet.
- A címszerepet önmagára osztotta… S a többi már történelem.
A románok ugyanis cenzúrázták az szövegkönyvet, az előadást lényegében a híres monológ nélkül kellett megtartani. Janovics Jenő azonban, akit addigra a megszálló románok a lakásából is kitették, így a direktor egy fürdőszobában, a kádra fektetett léceken aludt esténként, kiállt a színpadra, és azt a bizonyos mondatot – Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés – úgy mondta el, olyan hangsúllyal és átérzéssel, hogy ott, akkor, abban a pillanatban nem volt olyan néző, színházi dolgozó, aki ne ugrott volna talpra.
Janovics Jenő nélkül nincsen erdélyi filmgyártás
Erről a direktorról készült az NFI könyve, amit így, az Oscar-díj gálájához közeledve érdemes elővenni. Janovics Jenő (1872–1945) ugyanis nem csupán legendás színházigazgató volt, hanem az erdélyi filmgyártás megteremtője is.
Zágoni Bálint és Kurutz Márton könyve soha nem látott módon gyűjti egybe Janovics Jenő életének legfontosabb éveit és alkotásait. Ez alapján ugyanis egy olyan korszak története rajzolódik ki előttünk, amely megalapozta a XX. század erdélyi – és távolhatóan a hollywoodi – filmgyártás alapjait is.
12
Egy olyan személy karaktere jelenik meg előttünk, aki életének minden pillanatát a kultúrának szentelte, a színház- és filmművészetnek.
- Ahogyan Zágoni Bálint az előszóban fogalmaz: „Nehéz és összetett feladat képet alkotni e rendkívüli hivatástudatú színházigazgatóról, aki 1918 után a filmproduceri tevékenysége és a mozivállalkozásai által biztosított jólétét gondolkodás nélkül feláldozta kolozsvári társulatának jövője érdekében.”
- Ahogyan Kurutz Márton a könyv elején fogalmaz: „Valóságos kis Hollywood épült fel a Szamos partján, s ez az egyik legígéretesebb filmkészítő műhely volt az akkori Magyarországon.”
Janovics Jenő jó érzékkel látott neki a filmgyártásnak, kezdetben nem a saját pénzét, hanem a francia Pathé forrásaiból forgatott, és arra is ügyelt, hogy a közönségnek tetsző történeteket vigyen a vászonra.
A könyv felépítése
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!