2025. február 7., péntekMa Tódor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
2025.02.07. Tódor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Egy magyar család a globális felmelegedés korszakában sem adja fel, hogy itthon síelhessünk

Hirdetés

Egy magyar család a globális felmelegedés korszakában sem adja fel, hogy itthon síelhessünk

Magyarország természeti adottságaiból fakadóan nem a téli sportok országa, legalábbis semmiképpen sem a sí és a snowboard szerelmeseinek elsődleges úti célja. Pedig a téli sportok különösen fontos szerepet töltenek be egészségünk megőrzésében, hiszen a hideg időben még a megszokottnál is kevesebbet mozgunk. Mondjuk, ez pont nem igaz Révész Máriuszra, az Aktív Magyarországért felelős államtitkárra, aki éppen korcsolyázás közben adott interjút az Indexnek.

Magyarországon összességében nagyon-nagyon keveset mozgunk. A magyarok 59 százaléka nyilatkozott úgy az Eurobarometer felmérése alapján, hogy soha nem sportol. Ez az arány pedig a téli időszakban még rosszabb

– fejtette ki véleményét az államtitkár.

Hirdetés

Ezek alapján nem meglepő, hogy szinte lehetetlennek hangzik, hogy Magyarországon valaki egy síközpontot üzemeltessen, pedig van egy családi vállalkozás, amely már 20 éve ezt teszi, méghozzá sikerrel. Azóta, hogy a 2004/2005-ös szezonban megnyitották az első pályákat, és elindultak az első felvonók, mára már aligha van olyan – a téli sportokért lelkesedő – ember az országban, aki ne ismerné a mátraszentistváni Sípark nevét. A nagyjából 700-800 méteres tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő, 4 kilométeres pályarendszer már jelenleg is ki tudja szolgálni mind a kezdők, mind a haladóbbak csúszási igényeit, de a jövőben ennél nagyobb terveik is vannak: másfél milliárd forintból fejlesztik és négy évszakossá alakítják a felső-mátrai komplexumot a következő 10 évben.

Egészen fantasztikusnak tartom, hogy Magyarországon van olyan családi vállalkozás, amelyik belevág a globális felmelegedés időszakában is, hogy sípályákat építsen. Itt Mátraszentistvánban nagyságrendileg 3 milliárd forint körüli összeget fektettek ebbe a sípályába az elmúlt évtizedek alatt, és minden évben 50-60 ezer látogatót is mozgásélményhez juttatnak. Magyarországon kicsit lusták vagyunk, úgyhogy nagyon örülök, hogy a mátraszentistváni sípálya tovább fog fejlődni, ezáltal pedig új emberek előtt nyílik meg a lehetőség a mozgásra

– tette hozzá Révész Máriusz.

Révész Máriusz 2024. november 29-én

Révész Máriusz 2024. november 29-én

Fotó: Lakatos Péter / MTI

Ugyanakkor hiába bármilyen fejlesztés, ha nincs érdeklődő, aki használja az új létesítményeket, azonban úgy néz ki, emiatt sem kell aggódnia a Síparkot üzemeltető Kőrösi családnak. Csák Levente, a Magyar Sí Szövetség elnöke árulta el, hogy egy friss, reprezentatív kutatás szerint 600 ezer ember mondja magáról, hogy síel, vagy szívesen kipróbálná a sportágat.

Ebből a több mint félmillió emberből kell minél többet a hazai síterepekre csábítanunk, vagy itt tartanunk, hogy ne utazzanak feltétlenül külföldre, és ne ott költsék el a pénzüket

– fogalmazott Csák Levente.

A nagypapa kertjéből 800 ezer elégedett vendégig

A múlt század 30-as éveiben jelentek meg az első síelők a Felső-Mátrában, azonban az első komolyabb fejlesztésekig az 1970-es, ’80-as évekig kellett várni. Az első síliftet is csak 1977 decemberében adták át. A rendszerváltás időszakában a legtöbb, állami nagyvállalatokhoz kötődő sípálya bezárt. Részben ezért döntött úgy a Sípark jelenlegi ügyvezetőjének, Kőrösi Péternek az édesapja, Kőrösi Imre, hogy saját sípálya kialakításába kezd, az első síliftet nagyapja házának udvarán építette meg.

Édesapám 1987-ben készítette az első sífelvonót. Ez még csak a család és a barátok nagyobb örömére működött. A ’90-es évek végére viszont a sok síút és az azok alatt szerzett tapasztalataink azt mondatták, hogy érdemes lenne ezzel foglalkozni Magyarországon is. Láttuk a földrajzi adottságokból, a technikai lehetőségekből, a meteorológiai tanulmányokból, hogy lehet a Mátrában olyan minőségű sípályát csinálni, mint az Alpokban

– emlékezett vissza a Sípark ügyvezetője.

Kőrösi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sípályákat mindig az osztrák pályákhoz akarják hasonlítani, pedig jelentős különbségek vannak. A legegyértelműbb, hogy hazánkban nincsenek olyan magas hegyek, azonban ezt kompenzálja egy sajátos Kárpát-medencei specialitás: a hőmérsékleti inverzió jelensége, vagyis amikor a medencében alul megreked a hideg levegő, ennek köszönhetően lehetséges a hóágyús hókészítés, így az alacsonyabban fekvő pályák előnybe kerülnek.

Persze van olyan, hogy a magasság nyer, és, mondjuk, a Kékestetőn hidegebb van, mint nálunk

– ismerte el az ügyvezető.

Ezeknek az ismeretében vágott neki a Kőrösi család a Sípark kiépítésének 2002-ben, és 2004-re be is fejezték a munkálatokat. Bár a Mátrában korábban is voltak sípályák, a Sípark volt Magyarországon az első, modern hóágyúzott síterep.

„Amikor nekiálltunk a kiépítésnek, akkor a professzionális technológia már a környező országokban rendelkezésre állt. A kapuk kitárása után pedig organikus fejlődésen ment keresztül a pálya, hiszen nem arról volt szó, hogy itt egyszer egy hatalmas beruházással elindítottunk valamit, hanem lépésről lépésre tudtunk mindig fejlődni annak megfelelően, hogy mire volt igény” – magyarázta Kőrösi Péter, aki nevetve emlékezett vissza arra, hogy kezdetben egy darab csákányos felvonóval és egy meglévő korongos felvonóval indították el a parkot, mostanra pedig már 9 síliftjük van.

Akkor nem volt olyan, hogy melegedő vagy hütte. Igaz, az ezekre való igény elég hamar megmutatkozott, ezért is építettünk egyet

– tette hozzá.

Kőrösi Péter szerint a magyar síelők elvárásai nagyon magasak, köszönhetően annak, hogy olyan kiváló sípályákkal rendelkező országok vesznek körül minket, mint például Ausztria, Szlovénia vagy akár Szlovákia. Ebből fakadóan csak úgy lehet itthon tartani a magyar síelőket, ha a hazai sípályák is megütik a környező országok minőségét, így nekik is folyamatosan figyelniük kell az ottani fejlesztéseket, hogy tartsák a lépést.

„Viszont ha már azt nézzük, hogyan lehet egy pályát fenntarthatóan jól üzemeltetni, akkor a németországi középhegységek alacsony tengerszint feletti magasságon fekvő pályáira kell figyelnünk” – jelentette ki Kőrösi Péter.

sipark fotozas Fullresolution 150

Fotó: Mátraszentistváni Sípark

Fenntartható egy sípálya Magyarországon?

A nemzetközi példák azt mutatják meg, hogy a kisebb sípályák már nem tudnak talpon maradni csak a téli szezon bevételeiből, hanem át kell állniuk egy olyan rendszerre, amelyben a nyári fél évben is tudják fogadni a látogatókat. Ezek alapján nem meglepő, hogy a Sípark ügyvezetője azt hangsúlyozta, pont a fenntarthatóság érdekében vágtak bele a Sípark megújításába és négy évszakossá alakításába.

Egyrészt azt látjuk, hogy Magyarországon nagy igény van arra, hogy belföldön is tudjanak síelni az emberek. Mátraszentistvánban az elmúlt 20 év alatt körülbelül 800 ezer vendégünk volt, és ebből körülbelül százezer olyan, aki itt lépett be először a síelés világába. Azt viszont nem lehet letagadni, hogy azért a természetes havas napok száma egyre kevesebb

– részletezte Kőrösi Péter.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/02/02/revesz-mariusz-lusta-magyaar-magyarorszag-sipalya-si-snowboard/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Megérkezett a központi rangsor, az MCC és az Oktatási Hivatal szerint ezek a legjobb gimnáziumok

Minden eddiginél frissebb adatokon alapuló, átfogóbb, részletesebb gimnáziumi rangsor készült a most felvételiző diákok és …