A Vezúv árnyékában fekvő, dél-olaszországi Campania vidékét máig meghatározza a vulkán, amely kitörve eltemette Pompejit és Herculaneumot (ma Ercolano). A katasztrófa több ezer ember életét követelte, és olyan lenyomatokat hagyott hátra, amelyek napjainkban is megragadják a képzeletet. Egy új kutatás most rendkívül részletes képet fest a kitörés dinamikájáról, amely a korábbi becslésekkel szemben nem 19, hanem 32 órán át tartott – és hasonló intenzitással akár újra bekövetkezhet.
Nem is kérdés, hogy amikor vulkánkitörésről beszélünk, a lelki szemeink előtt elsősorban a Vezúv és Pompeji történelemkönyveinkben ábrázolt képei jelennek meg, pedig a vulkán már közel kétezer éve, i. sz. 79. augusztus 24-én (vagy egyes vélekedések szerint októberben) délben tört ki. Az évek távlatából természetesen nehéz bizton állítani bármit is, egy új, a Journal of the Geological Society folyóiratban publikált és a Science által közzétett kutatás azonban most rekonstruálhatta a tragikus események idővonalát, azaz hogy mi történt a vulkán kitörésekor a Vezúvon és Pompejiben.
Manhattant is eltemette volna a vulkán
A geológusok régóta tudják, hogy a híres Vezúv-kitörés két fő fázisból állt: először vulkáni törmelék hullott az égből, majd halálos piroklasztikus árak – izzó gáz- és törmelékáradatok – söpörtek végig a környéken.
A kitörés idővonalát eddig vulkáni rétegek elemzésével és ifjabb Plinius (teljes nevén Caius Plinius Caecilius Secundus) római író, a katasztrófa szemtanújának leírásaival állították össze. Most azonban a Nápolyi Federico II Egyetem vulkanológusai két tanulmányban olyan részletességgel térképezték fel a kitörés nyomait, amelyre eddig nem volt példa. Claudio Scarpati, a kutatás egyik szerzője szerint az új eredmények lehetővé teszik a kitörés közel percről percre történő rekonstruálását, amely során 17 pusztító piroklasztár söpört végig a vidéken.
A kutatócsoport átfogó terepi felmérést végzett, amely során 2000 négyzetkilométernyi területen vizsgálták meg a vulkáni lerakódásokat, és 876 mintát gyűjtöttek. Ezek alapján kiszámították, hogy
a Vezúv közel 8 köbkilométernyi vulkáni törmeléket juttatott a vidék fölé, ami elegendő ahhoz, hogy Manhattan városát 130 méter mélyen eltemesse.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy a vulkáni hamu és gázoszlop 34 kilométeres magasságba emelkedett, amely több mint háromszorosa a kereskedelmi repülőgépek szokásos utazómagasságának. „Ez a klímaváltozás szempontjából és a légi közlekedésre nézve is fontos újdonság, hiszen egy repülőgép számára nem mindegy, hogy a vulkáni hamu 5 vagy 35 kilométer magasba emelkedik” – magyarázta Benjamin Andrews, a Smithsonian Institution Globális Vulkanizmus Programjának munkatársa.
A legfontosabb mégis az, hogy a katasztrófa idővonalát minden korábbinál pontosabban sikerült meghatároznia a kutatóknak.

Öt órán múlt minden, tízezernél is többen vesztek oda
Ifjabb Plinius beszámolója szerint i. sz. 79. augusztus 24-én délután 13 órakor már egy ernyőszerű felhő lebegett a Vezúv felett, így a kutatók szerint a kitörés valójában egy órával korábban, dél körül kezdődött. Az ezt követő 17 órában a vulkán váltakozó intenzitású oszlopokat lövellt ki, amelyek több mint két és fél méteres vastagságban borították be Pompeji városát. Az omladozó tetők alatt már ekkor sokan életüket vesztették.
Este 7 óra 6 perckor a kitörés jellege megváltozott: megkezdődtek az első piroklasztikus áradatok, amelyek a vulkánkitörések egyik legveszélyesebb jelenségei. Ezek forró gáz- és törmelékáradatok, amik éjszaka körülbelül 80 percenként ismétlődnek.
A kutatók szerint annak […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/02/02/pompeji-vezuv-vulkan-vulkankitores-percrol-percre/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!