Nem lehet megunni a szépen felújított Operaház melegarany színeit, a kényelmes székeket, a tökéletes akusztikát, és nem lehet eléggé értékelni, hogy a magyar szöveget nem csupán a színpad fölött lehet követni, hanem az előttünk lévő szék háttámláján lévő kis monitoron is.
Az is sokat hozzátesz a nézői élményhez, hogy bizonyos előadások előtt Kódfejtő címen kisebb előadást, bevezetőt tartanak az adott műről: Mozart 1781-es, Idomeneo, Kréta királya című operájáról megtudhattuk, hogy ez az úgynevezett Mozart-nagyoperák – Don Giovanni, A varázsfuvola, Szöktetés a szerájból, Figaro házassága – előtti utolsó mű, ami talán kevésbé ismert, de Mozart zsenialitásához méltó opera.
Kommunikációs problémák
A cselekmény ismertetésén keresztül képet kaphattunk arról, hogy milyen feszültséget érzékelhetünk majd a hazatérő király magán-, illetve közéleti döntése, szerepe között, milyen kommunikációs problémák fordulhatnak elő családon belül – ez mindenkinek ismerős lehet –, amikor nem tudunk, vagy nem merünk beszélni a legfontosabb kérdésekről, illetve hogyan kerül sor végül generációváltásra a trónon.
Megtudhattuk, hogy Mozart ebben az operájában szinte hangeffektként használja a zenekart, a kórusnak pedig, amely a népet jeleníti meg, sokszor olyan rövid és gyakori megszólalásai vannak, hogy rendező legyen a talpán, aki zökkenőmentesen meg tudja oldani a színpadi jelenlétüket. Az opera mindemellett az énektechnikai bravúrokat is az érzelmi vívódások és emberi konfliktusok szolgálatába állítja.
Abból is kaphattunk ízelítőt, hogy a rendezés egy sosem látott, futurisztikus miliőbe repít el minket, ahol az első felvonásban, mint később láttuk, fényreklámok […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2023/05/25/operahaz-idomeneo-kreta-kiralya-bemutato/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!