Erős volt a kétkedés az emberekben, amikor kiderült, hogy a Netflixre élő szereplős adaptáció érkezik a One Piece-ből, amelyet sokan manga formájában ismertek meg, másokat az anime szippantott be. Mindkét tábor egyetértett azonban, hogy ezeket a rettenetesen hosszú, most már 1175 füzetre és 1150 epizódra rúgó, napjainkban is futó alkotásokat lehetetlenség rendes színészekkel, nem rajzolt formában tévéképernyőre ültetni. Bár a három a magyar igazság csak ránk vonatkozik, a Netflixnek szintén harmadszorra jött össze az értelmes animeadaptáció, a félresikerült Death Note és a Cowboy Bebop után belenyúltak a tutiba, és nyilván kellett a manga kitalálójának, Oda Eiicsirónak is az aktív közreműködése, ám a lelkes, amatőr kalózok kalandja így is betalált.

Március 10-én tért vissza a One Piece a második évadával a Netflixre, és őszintén szólva, így, két és fél, közel három év várakozás után kicsit kultúrsokkot okozott nekem az évadkezdés. Elsősorban azért, mert teljesen elszoktam tőle, hogy mennyire harsány, színes és helyenként agyament ez a sorozat. Nyilván, mert manga-anime adja az alapot, nehéz egy ilyen sztorit élő szereplősen úgy előadni, hogy teljesen komolyan lehessen venni. De a netflixes One Piece csak félig-meddig teszi meg ezt, inkább megmarad a jópofa szórakoztatásnál, a látványos akcióknál, és csak néha merészkedik el odáig, hogy a drámájával beküldjön pár gyomrost, vagy úgy rendesen elgondolkoztasson.
A történet nagyjából ott folytatódik, ahol abbamaradt, összeállt a kalózcsapat, és elindultak a Grand Line felé, hogy megtalálják a kivégzett kalózkirály kincsét, a One Piece-t, amely elrejtve várja valamelyik szigeten, hogy megtalálja az arra érdemes. A kapitány, Monkey D. Luffy (Inaki Godoy) elszántabb és hangosabban üvöltözik, mint az első évadban, míg a kétszínűnek megismert, mostanra egy fokkal kedvelhetőbb navigátor, Nami (Emily Rudd), a fejvadászból lett kalandor, Roronoa Zoro (Mackenyu), a mesterlövész Usopp (Jacob Romero Gibson) és a konyhafőnök Sanji (Taz Skylar) hol lelkesebben, hol fáradtabban támogatják vezetőjüket.
Kell idő, hogy visszarázódjunk a One Piece-be, de szerencsére egy „mellékküldetéssel” kezd a második évad, elvégre a legénységnek kajára, új fegyverekre meg egy kis felfedezésre van szüksége, mielőtt nekivágnak hőseink a Grand Line-nak. Hol máshol szállnának partra, mint Loguetownban, ahol a legendás Gold Rogert kivégezték. Tragikus helyszín, de a maga melankóliájával együtt inspiráló is. Ránézésre mintha Firenze vagy akármelyik olasz nagyváros színes-szagos forgatagát látnánk. A One Piece készítői újfent odatették magukat, ami a produkciós értéket illeti.
Manapság, amikor minden sorozat azzal megy az idegeinkre, hogy a túl sötét fényképezés miatt alig lehet bármit látni a képernyőn, a One Piece igazi felüdülés, az élő-lélegző, szinte dübörgő világ és a rikító karakterek kiugranak a tévéből.

Szinte hihetetlen, hogy az akciók még mindig működnek ebben a sorozatban, legyen szó Monkey D. Luffy ruganyos kezeiről, vagy a frissen bemutatott egyik főgonoszról, Smokerről (Callum Kerr), aki füstté képes válni – szó szerint, az összes ilyen, maximálisan animés húzás jól fest élő szereplős formában is. Amikor Monkey D. Luffy és Smoker összecsapnak, az egészen eposzi méreteket ölt, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!