Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Állandó külpolitikai szakértőnk Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki segít értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója lapunknak értékelte egy ukrajnai választás lehetőségeit. A következő kérdéseket tettük fel neki:
- Hogyan áll az ukrán politika és az ukrán nép a választás kérdéséhez?
- Miért akarnak az amerikaiak és miért akarnak az oroszok választást?
- Mit tudni Zelenszkij politikai támogatottságáról? Rajta kívül milyen más politikai szereplők jöhetnek szóba, és milyen esélyeik lehetnek egy választáson?
Amerikai nyomás, orosz elvárások – közelegnek az ukrán választások?
Idén februárban váratlanul érte és meghökkentette a kijevi kormányt, valamint az Ukrajnát támogató európai országokat, hogy Donald Trump diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkijt. Az Egyesült Államok új elnöke azzal támadta az ukrán államfőt, hogy azért nem hajlandó választásokat tartani, mert nagyon alacsony a támogatottsága az ukrán közvélemény-kutatásokban.
Zelenszkij hivatali ideje már 2024 májusában lejárt, az ország élén azonban azért maradhatott, mert az ukrán törvények tiltják a választások megtartását, amíg az országban hadiállapot van érvényben. Ez pedig 2022 óta, az orosz agresszió miatt fennáll. A háború alatt többször is meghosszabbították a hadiállapotot, legutóbb 2025. május 9-ig.
A Trump-kormányzat ugyanakkor úgy tűnik, hogy ragaszkodik a választásokhoz – ez pedig egybecseng az orosz elvárásokkal. Moszkva ugyanis, bár nyitottnak mutatkozik a tűzszüneti tárgyalásokra, „illegitim elnöknek” tartja Zelenszkijt. A Fehér Ház és Kijev kapcsolatának a félresikerült Trump–Zelenszkij-találkozó sem tett jót. Noha nyilvánosan az ukrán politika kiállt Zelenszkij legitimitása mellett, a háttérben amerikai részről már puhatolózások kezdődtek az ukrán ellenzék irányába.
Amennyiben az amerikai tűzszüneti törekvések sikerrel járnak, Kosztur András szerint jó eséllyel még idén választásokat is tarthatnak Ukrajnában. Ennek pontos dátuma természetesen még nem ismert, de a sajtóban megjelenő találgatások szerint, ha május elejéig sikerülne tűzszünetet kötni, és május 9-e után már nem hosszabbítanák meg a hadiállapotot,
úgy augusztusban elnökválasztást, októberben pedig parlamenti választásokat tarthatnának az országban.
Mindez azonban még rendkívül képlékeny, és a harcok elhúzódása könnyen keresztülhúzhatja ezeket a terveket.
Zelenszkij sarokban – Moszkva és Washington egyetértésben?
A XXI. Század Intézet vezető kutatója rámutatott: az Egyesült Államok és Oroszország is egyetért abban, hogy ideje lenne választásokat tartani Ukrajnában. Emellett az országon belüli ellenzéki hangok is hajlanak erre – még ha óvatosan is –, hangsúlyozva, hogy ezt csak a háború lezárása után tartanák szükségesnek. Kosztur András hozzátette, hogy az ukrajnai állapotokról jelenleg nehéz pontos képet alkotni:
a közvélemény-kutatások olykor teljesen ellentétes eredményeket mutatnak az emberek álláspontjáról, a politikum pedig fél a retorzióktól, illetve attól, hogy oroszbarátsággal vádolhatják, ha választásokat követel.
A kutató szerint kérdéses, hogy az amerikaiaknak pontosan mi a célja a választásokkal. Az sem zárható ki, hogy ennek feszegetése csupán része volt a Zelenszkijjel szembeni nyomásgyakorlásnak, és egyébként érdektelenek a kérdésben – vagyis ha a jelenlegi elnök teljesíti az elvárásaikat, akkor nincs kifogásuk a belpolitikai folyamatokat illetően.
De az sem zárható ki, hogy Zelenszkij elmúlt hónapokban mutatott »problémás viselkedését« már sokallják Washingtonban, és szeretnék leváltani az elnököt. Akár marad azonban, akár megy, a választások lebonyolítása azért is fontos lehet, hogy teljesítsék az oroszok erre irányuló követeléseit – ami a békekötés feltétele lehet
– emelte ki Kosztur András.
Az orosz álláspontról kifejtette, hogy Moszkva nem tekinti legitim elnöknek Zelenszkijt, ezért úgy vélik, vele nem lehet végleges megállapodást kötni, hiszen azt a másik fél – éppen az aláíró elnök illegitimitására hivatkozva – bármikor felrúghatja.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!