Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az OKSZ főtitkára határozottan visszautasította azt a kormányzati retorikát, amely szerint a kereskedelmi cégek „profithajhász” magatartása lenne az inflációs nyomás fő oka.
Nem láttam még talicskát, vagy amit láttam talicskát, abban nem sok pénz volt
– fogalmazott Kozák Tamás, utalva a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő állításra, miszerint a nemzetközi áruházláncok „talicskával viszik ki a profitot” Magyarországról.
A szakember kiemelte, hogy az élelmiszer-kiskereskedők jelentős része vagy veszteséges, vagy csökkenő nyereségről számol be. „Szó sincsen itt profitorientált inflációról és profitfelhalmozásról” – hangsúlyozta.
Az interjúban elhangzott, hogy a kereskedelemben a valós profitráta mindössze egy-két százalék körül mozog, ha egyáltalán van nyereség.
A beszélgetésben kitértek arra is, miért magasabbak az élelmiszerárak Magyarországon a környező országokhoz képest. Kozák szerint az okok között szerepel a magyar mezőgazdaság energiaintenzitása, a magas adóterhek (27 százalékos áfa, kiskereskedelmi különadó, népegészségügyi adó), valamint a teljes ellátási lánc sajátosságai.
Amikor fogyasztói árat kalkulál a kereskedő, akkor a beszerzési árra felteszi az árrését, arra jön az Európa-bajnok áfa, majd a kiskereskedelmi különadó, ami további 4–4,5 százalék
– magyarázta az OKSZ főtitkára. Hozzátette, hogy tévedés az árrést a profittal azonosítani, hiszen ebből fedezik a működési költségeket, a bérek és közterhek kifizetését, valamint a fejlesztéseket is.
Nehéz helyzetben a kisboltok
A szövetség főtitkára figyelmeztetett, hogy az intézkedés a teljes kereskedelmi szektort érintette, az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező mintegy 200 céget. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a kisboltok, amelyeknél a kínálat akár 60-80 százalékát is kitehetik az érintett élelmiszerek, nekik kevesebb lehetőségük van a veszteségek kompenzálására. A nagy áruházláncok már most lépéseket tettek a veszteségek enyhítésére. Több bolt mennyiségi korlátozást vezetett be bizonyos termékekre, egyesek pedig nem állítanak ki áfás számlát az árrésstoppal érintett árucikkekre – ezzel akadályozva meg, hogy a viszonteladók felvásárolják a készleteket.
Bár a kormány eredetileg 2025. május 31-ig hirdette meg az intézkedést, Nagy Márton gazdasági miniszter már jelezte, hogy figyelemmel kísérik a folyamatokat, és szükség esetén további eszközökhöz nyúlhatnak. Kozák szerint azonban a hosszú távú megoldást nem az adminisztratív beavatkozások jelenthetik, hanem az ellátási lánc minden szereplőjének közös gondolkodása. „Vissza kell fejteni, hogy egyébként miért szaladnak el az élelmiszerárak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden szereplőnek meg kell vizsgálnia, hol lehet még hatékonyságot növelni és modernizációt végrehajtani.
Ha az árrésstop a jelzett május végi határidőn túl is fennmaradna, annak a kereskedelmi szektor szerint súlyos következményei lehetnek.
Azon a hídon majd akkor megyünk át, amikor odaérünk. De csak pesszimista és nagyon rossz katasztrófa-forgatókönyvek vannak
– fogalmazott Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára konkrétabban is kifejtette a várható problémákat: „Megállhatnak a fejlesztések, előfordulhatnak olyan feszültségek, ami akár áruhiányhoz is vezethet.”
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!