Történelmi pillanat Magyarországon, Marco Rubio, Donald Trump jobbkeze megérkezett Budapestre

user1 3 héttel ezelőtt Külföld Hozzászólok 10 Megtekintés Index

Donald Trump második elnöki ciklusával az „America First” külpolitika korszakos változást hozott az Egyesült Államoknak a világban betöltött helyzete tekintetében. Az USA elvetette hagyományos elkötelezettségeit, hogy saját közvetlen érdekeit kövesse. A második világháború végén kiépített amerikai szövetségek, szerződések és külföldi segélyprogramok kiterjedt hálózata radikálisan megváltozott, vagy egyszerűen eltűnt. Január óta az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárt csökkentett a humanitárius és fejlesztési segélyekből, kilépett mérföldkőnek számító megállapodásokból, emellett korlátozta az emberi jogi visszaélésekről szóló jelentéseket.

Teljes kormányzati részlegeket szüntettek meg, a helyükre erősen személyre szabott megközelítés lépett, amely nagyrészt az elnök aktuális elképzeléseitől függ, és amelynek külpolitikája egyes vélemények szerint keményebb, fukarabb és kevésbé megbocsátó Amerikát tükröz. Az 54 éves Marco Rubio, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi, 72. külügyminisztere, az elnök megbízott nemzetbiztonsági tanácsadója, az Egyesült Államok levéltárosa – ahogy a The New Yorker is megjegyzi – bár jórészt Donald Trump mögött, az amerikai elnök árnyékában foglal helyet, a végrehajtónál jelentősebb szerepet játszik a második Trump-kormány politikájában.

Tisztségének pontos elnevezése Secretary of State of the United States, azaz „az Egyesült Államok államügyekért felelős titkára”, bizonyos értelemben a külügyminiszterség hagyományos értelmezésén túlmutatva

ő az Egyesült Államok legmagasabb rangú diplomáciai vezetője, aki felel a külpolitikáért, a nemzetközi kapcsolatokért, a külképviseletek irányításáért, tanácsot ad az elnöknek külügyi kérdésekben, és képviseli az országot nemzetközi tárgyalásokon.

Mielőtt csatlakozott a Trump-adminisztrációhoz, politikai karrierjében „Amerika a világ demokráciáinak vezetője” elv mellett állt ki, kubai bevándorlók gyermekeként a szegény országoknak nyújtott segélyek elkötelezett híve volt. Egyes megfigyelők úgy vélik, jelenleg is azon dolgozik, hogy következetességet és egyensúlyt teremtsen a viharos adminisztrációban.

Többen úgy látják, Marco Rubio „mindent megtesz, hogy mérsékelje Trump legrosszabb ösztöneit”, „megérti, mi forog kockán”, „Trump fülébe súg, de csak korlátozott hatással bír”. Mások kevésbé elnézőek. Vannak, akik úgy vélik, Marco Rubio stratéga szerepet játszik a politikában, amely az Egyesült Államokat egy, más nemzetekért kevésbé felelős, inkább önmaga érdekeit követő hatalommá alakítja át, épp akkor, amikor Kína vezetésével egy autoriter tengely emelkedik fel, hogy kihívást jelentsen a világ demokráciáinak.

Bevándorlók gyermekéből a Fehér Házig

Marco Antonio Rubio 1971. május 28‑án született a floridai Miami városában, kubai bevándorlók gyermekeként. Szülei Kubából 1956-ban érkeztek az Egyesült Államokba, ahol apja pincérként és rendezvényszolgálati munkásként, anyja takarítóként és bolti eladóként dolgozott. Családja a kemény munkának, valamint a hitnek tulajdonította előrejutását, Marco Rubio már fiatalon megtapasztalta azon értékeket – jelenleg például a közösségi médiában elsősorban keresztényként, férjként, apaként és amerikaiként mutatja be magát, ezt követően említi, hogy ő az Egyesült Államok külügyminisztere –, amelyek később nézeteiben is tükröződtek.

Gyermekkorában a család Las Vegasban élt egy ideig, majd visszatértek Floridába, ahol Marco Rubio befejezte középiskolai tanulmányait. A South Miami Senior High School elvégzése után először a Tarkio College‑ba ment sportösztöndíjjal, majd a University of Florida hallgatója lett, ahol 1993‑ban szerzett alapdiplomát. Ezután a University of Miami School of Law jogi karán folytatta tanulmányait, és 1996‑ban jogi doktorátust szerzett. Politikai pályafutása – a kezdetektől republikánus politikusként – West Miami városi tanácsában kezdődött 1998‑ban, ahol 2000-ig szolgált, majd 2000-től 2008-ig a floridai képviselőház tagja lett, 2003-tól 2006-ig a többségi republikánus frakció vezetője, 2006-tól 2008-ig pedig házelnök volt. Később, 2010-ben beválasztották a washingtoni Szenátusba, ahol republikánusként képviselte Floridát, 2016-ban és 2022-ben újraválasztották. Mandátuma 2029. január 3-án járt volna le.

Szenátorként a konzervatív politika és a Republikánus Párt meghatározó alakjává vált, ellenezte többek között a fegyverkorlátozást, a Obamacare‑hez hasonló egészségügyi reformokat, valamint a klímaváltozás elleni intézkedéseket, miközben támogatta a határbiztonságot és a hagyományos értékeket. 2015‑ben bejelentette indulását a 2016‑os elnökválasztáson, de a Republikánus Párt végül nem őt jelölte, hanem Donald Trumpot, aki megnyerte a választást. A kampányban Rubio „szélhámosnak” nevezte Trumpot, aki „Kicsi Marcóként” emlegette őt. Ennek ellenére a 2024-es elnökválasztás után Trump bejelentette, Rubiót jelöli a külügyminiszteri posztra, 2025. január 20-án a Szenátus 99–0 szavazattal jóvá is hagyta jelölését, így Marco Rubio lett a tisztséget betöltő első hispán származású vezető.