Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Április 15-én, kedden tartották a Közép-Európa jelenéről, valamint jövőjéről szóló Közép-európai Csúcstalálkozónak nevezett nemzetközi konferenciát az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ rendezésében.
A konferencián a felkért felszólalók – köztük Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Robert Palladino, az Egyesült Államok ügyvivő nagykövete – mellett panelbeszélgetéseket is tartottak, ahol a térséget érintő kérdéseket és problémákat jártak körbe a meghívott előadók.
A moderátor szerint a kicsit provokatívnak szánt Mit tettek értünk a brüsszeliek? című panelbeszélgetésen a közép-európai országok uniós csatlakozásának a tapasztalatairól, a csatlakozástól várt reményeket és a kézzelfogható eredményeket vizsgálták a meghívott panelisták, a magyar Schaller-Baross Ernő fideszes; a Janez Jansa pártjában, a szlovén jobbközép SNS-ben politizáló Branko Grims EP-képviselők; valamint a balkáni bővítés elakadásáról Ivica Bocevski, Észak-Macedónia korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese akik Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójának moderálásában beszélgettek.
Szupranacionális szervezet vagy kormányközi intézmények?
Schaller-Baross szerint az európai politikát már az elmúlt száz évben is az a központi kérdés határozta meg, hogy valaki konzervatív liberális, vagy baloldali szocialista. A Fidesz EP-képviselője szerint ez a törésvonal jelenleg úgy jelenik meg, hogy valaki egy Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, mások pedig a független és erős tagállamokon alapuló Európai Uniót szeretne.
A magyar EP-képviselő szerint az Európai Unió legnagyobb érdeme a közös piac, valamint az emberek, javak és a tőke szabad áramlása – szerinte Magyarország is azért csatlakozott az EU-hoz, hogy az európai béke mellett jólétet teremtsen, hogy a későbbi generációk jobban élhessenek, mint elődjeik.
Schaller-Baross úgy gondolja, az elmúlt 10–15 évben megjelentek a problémák is, amikor szerinte Brüsszelben egy szupranacionális állam létrehozásába kezdtek – szerinte felesleges, hogy az Európai Bizottságban 30 ezren dolgoznak. Emellett azért is bírálta a bizottságot, amiért szerinte az kilépve az EU alapszerződések őrzőjének szánt szerepéből kormányként kezdett el működni.
A szerződés szerint az Európai Bizottság nem kormány, hanem a szerződéseink egyedüli védelmezője. De ha egy szerződés védelmezője politikai döntéshozatali eszközként és kormányként tekint magára, és lemásoljuk az Egyesült Államok alkotmányának egyes elemeit – lásd az Európai Bizottság elnökét, aki az unió helyzetéről szóló beszédet tart az Európai Parlamentben. Elnézést, kinek kell ez? Ki akarja őket? Ha az európai választókat kérdezi, senki
– véli Schaller-Baross, aki emellett hozzátette, hogy ezzel egy időben a szabad mozgást biztosító schengeni egyezmény a szemünk láttára haldoklik, hiszen egyre több tagállam vezet be ismét határellenőrzést az illegális migráció miatt.
Szlovén kollégája, Branko Grims is hasonlóan látja, hogy Szlovénia miért csatlakozott az Európai Unióhoz: a közös piac és a befelé nyitott határok nagy lehetőséget jelentettek, ugyanakkor szerinte azóta már látni az árnyoldalait is. Grims szerint az általa nem definiált Brüsszel megpróbálja a tagállamokra erőltetni az „LMBTQ–ideológiát”, valamint „tönkre tenni a fiatal gyerekeinket vele”, miközben az illegális migráció is problémát okoz.
Az Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök által bemutatott Zöld megállapodás szerinte káros: a szlovén EP-képviselő szerint azt csak amiatt lehet zöldnek nevezni, mert az a pénz színe, egyébként görögdinnyéhez hasonlítva szerinte belül „totalitárius szocialista vörös”, mert szerinte a környezetvédelmi és a klímaváltozással szembeni fellépést célzó javaslatcsomaggal el akarnak térni a kontinens keresztény hagyományaitól.
Ilyen Európai Unióra nincs szükségünk. Az Európai Unió az azt létrehozó nemzetállamok szabad akaratán alapult. És csak egy ilyen Európai Unió maradhat fenn sokáig
– véli Grims, aki szerint az uniós intézmények a tagállami hatásköröket vontak magukhoz, amit vissza kell a tagállamoknak szerezniük – a szlovén EP-képviselő szerint csak így lehet megőrizni az Európai Uniót.
Évtizedek óta a csatlakozásra várva
A magyar és szlovén, valamint a térség csatlakozásából levont tapasztalatokról szóló kérdésre a macedón Ivica Bocevski onnan kezdte, hogy rámutatott, országa már 2005. december 17-e óta tagjelölt ország – elmondása szerint erre a dátumra nem azért emlékszik ilyen pontosan, mert megrögzött európai, vagy felkészült a találkozóra, hanem mert másnap született meg a lánya.
Szlovéniának, Magyarországnak és a többieknek körülbelül 12 év telt el a tagjelölti státusz és a teljes jogú taggá válás időpontja között. Nos, a lányom kisbaba volt azon a napon, amikor tagjelölt lettünk, manapság pedig egy 20 éves nő, és a hazám még mindig nem kezdte meg a tárgyalásokat
– fogalmazott Bocevski, aki hozzátette, hogy a csatlakozási tárgyalásokról negatív tapasztalatként azt tudja elmondani, hogy az teljesen politikai alapon történik. Észak-Macedónia példája mellett azt hozta fel, hogy Ukrajna hamarabb lett tagjelölt, mint a szerinte tőle fényévekre járó – a valóságban rendkívül kormányozhatatlan – Bosznia-Hercegovina, aminek szerinte politikai okai voltak.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!