Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kisebbségi kormánybiztos feladata kettős, egyrészt a kisebbségek jogainak előmozdítása, erre irányuló tanácsadás a kormányzat irányába, másrészt a kormány nemzetiségi politikájával kapcsolatos feladatok koordinálása és végrehajtásuk ellenőrzése. Például a kisebbségi nyelvhasználatot érintő jogsértések kezelése is feladatai közé tartozik. A kormánybiztos a miniszterelnökkel szoros munkakapcsolatban áll.
„Robert Ficónak van egy sajátos belső kommunikációs rendszere: nincs mobiltelefonja, az asszisztensén, a személyi titkárán keresztül lehet vele felvenni a kapcsolatot, még a miniszterei is így tartják vele a kapcsolatot. A kinevezésem után volt egy hosszabb konzultációm vele, elég komoly feladatlistával mentem hozzá, ezeknek a végrehajtására koncentrálunk” – kezdte Horony Ákos az Indexnek.
Robert Fico nem mindenre büszke, amit a magyar-szlovák kapcsolatokért tett
A kormánybiztos szerint a miniszterelnök hozzáállása az elmúlt másfél évtizedben érezhetően változott a felvidéki magyar kisebbséggel kapcsolatban: ő maga mondta egy nyilvános eseményen, hogy sok mindenre nem büszke, ami korábban történt a szlovák-magyar kapcsolatokban.
„2006-tól 2010-ig a Ján Slota vezette nagyon radikális Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott, amely rendszeresen kijátszotta a magyar kártyát, tudatosan élezte a konfliktusokat a két nemzet között. A miniszterelnök pedig alkalmazkodott ehhez. Ezt az időszakot fémjelezte Malina Hedvig ügye, a dunaszerdahelyi brutális szurkolóverés, az államnyelvtörvény példátlan szigorítása, vagy például Sólyom László kitiltása is. Végül ezt a kormányzati időszakot szimbolikusan zárta a magyarellenes éllel elfogadott, a kettős állampolgárság tilalmát a szlovák jogrendbe bevezető törvény.”
2012-től már egy koalíciós kényszerek nélküli tisztán smeres kormányt irányított, és ebben az időszakban alakult ki közte és Orbán Viktor között az a racionális, pragmatikus párbeszéd, amely megalapozta a két fél közötti jó viszonyt. Ennek hatása a belpolitikai lépésein is érzékelhető volt. 2016 és 2018 között ismét koalíciós kormányt vezetett, ebben azonban már az egykori szlovák-magyar vegyespárttal, a Most-Híddal kormányzott, ami szintén mérséklőleg hatott a koalíciós partner Szlovák Nemzeti Pártra is. Az elmúlt két évben a miniszterelnök figyelt a kiegyensúlyozott szlovák-magyar kapcsolatokra, a kormányon belül egyértelműen ő volt ennek a motorja.
A jelenlegi szlovák kormány meglehetősen heterogén és konfliktusoktól terhelt, az elmúlt két évben. Szlovákiában többször közel jártak az előrehozott választásokhoz, a kormánykoalíció parlamenti többségét csak személyi ambíciók kielégítésével tudták megőrizni.
„A miniszterelnök egyik kihelyezett kormányülést megelőzően panaszkodott, hogy az ideje 80 százalékát konfliktuskezelése fordítja, holott messze nem ez lenne a fő feladata. Mivel a kormánytöbbség csak néhány képviselőn múlik, vannak, akik csak azért jutottak miniszteri székhez, hogy ezáltal lojálisak maradjanak a kormányhoz, és elkerülhető legyen az előrehozott választás” – állítja Horony Ákos.
A korábban kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó politikus elárulta, hogy kinevezése után az első fontos tennivalója az volt, hogy a kisebbségi kérdéskör képviseletét a kormányzati struktúrában megerősítse. Kezdeményezése nyomán egy különálló nemzetiségi kormánytanács jött létre, ezen belül pedig egy a kisebbségek választott képviselőiből álló nemzetiségi kamara alakult. Korábban ez csak bizottsági szinten működött, így tavaly óta a nemzetiségek, ezen belül a magyarság képviselete is magasabb szintre lépett és az őket érintő ügyek könnyebben juthatnak el kormány elé.
Nyilvánvalóan ez nem tudja pótolni a parlamenti képviselet hiányát, amely a gyakran szükséges politikai súlyt is biztosítani tudná az ügyek megoldásához, de egy olyan eszköz, amit érdemes igénybe venni. A magyarokat heten képviselik a kormánytanácsban, a többi nemzetiségi képviselővel együtt pedig többségük is van a kormánytanácson belül.
Tavaly a kormánybiztosi pozíciót is sikerült némileg megerősíteni. A kisebbségi kormánybiztos a hatásköri törvényben rögzített állandó tisztséggé vált, konkrétabb megfogalmazást kapott néhány feladata, valamint az is egyértelműsítve lett, hogy a nemzetiségi politika alakítása és végrehajtása a miniszterelnökség hatáskörébe tartozik, amelyen belül a kormánybiztos hivatala is működik.
Nem értik, miért húzták elő a Benes-dekrétumokat
Az elmúlt időszakban újra előkerült a szlovák politikában a Benes-dekrétumok kérdése. Ennek lényege, hogy a második világháború után a csehszlovák állam kollektív bűnössé nyilvánította a német és magyar kisebbséget, vagyonukat elkobozta, és sokakat kitelepített vagy jogfosztottá tett. A Benes-dekrétumok ma is részei a szlovák és cseh jogrendnek, bár hivatalos álláspont szerint „holt joganyagként” nem jönnek létre új jogviszonyok.
„A szlovák álláspont régóta egyértelmű: a Benes-dekrétumok érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok. 2007-ben a szlovák parlament elfogadott egy határozatot, amely a háború utáni törvények, dekrétumok kétségbevonását elutasítja, de ugyanakkor az ezekben megjelenő kollektív bűnösség elvét is elítéli és kimondja, hogy ezen jogszabályok már új jogviszonyokat nem hoznak létre” – mondja Horony.
A kérdésre valójában az irányította rá ismét a figyelmet a 2010-es évek második felében, hogy egyes állami hivatalok, a Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodási Vállalat a nyolcvan évvel ezelőtti jogfosztó jogszabályokra és konfiskációs határozatokra hivatkozva államosított földterületeket, amelynek következtében számos bírósági per indult.
A tavalyi köztársasági elnöki választások előtti kampányban – a magyar nemzetiségű választók támogatását kérve – a kormánykoalíció jelöltje, Peter Pellegrini nyilvánosan ígéretet is tett arra, hogy megválasztása esetén egy szakértői munkacsoportot fog felállítani, amely megvizsgálja ezt a kérdést és megoldást keres rá, mivel méltánytalan és sértheti a jogbiztonságot, ha az állam 80 évvel korábbi mulasztásait ma akarja pótolni.
A pártpolitikai küzdőtérre viszont a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia komáromi kihelyezett frakcióülése nyomán került a kérdés. A kormánykoalíció rendkívül ingerülten reagált a kérdés felvetésére, azonnal félre is értelmezve azt, mintha az ellenzéki párt a Benes-dekrétumok eltörlését követelte volna.
„Ez azonban ebben a formában nem igaz. A Benes-dekrétumok eltörlését egyetlen szlovák párt sem támogatja. A háború utáni, a kollektív bűnösség elvén alapuló vagyoni rendezés visszamenőleges megváltoztatásának elutasításában teljes egyetértés van az ellenzék és kormánypártok között.”
A kormánypárti politikusok heves reakciója egy aktuális részletkérdés megoldásának felvetésére, aminek kezelésére Pellegrini köztársasági elnök is korábban ígéretet tett, mindenkit meglepett.
Meglehetősen nehéz még a politikai racionalitás alapján is magyarázatot találni rá. Ha pusztán verbális nyilatkozatok szintjén maradt volna – mint rétegszavazókat megszólító eszköz – még értelmezhető lenne, de hirtelen kormányhatározatba foglalása, majd törvényhozási szintre emelése hosszútávon okoz károkat a kormány és a magyar közösség kapcsolatában. Nyilvánvalóan az ellenzéki pártnak akartak pofont adni, de teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy ez majd a magyarok arcán csattan. Egy szimbolikus jelentőségű kérdésben sikerült nagyon rossz gesztust tenni.
A szlovák kormány november végén nyilatkozatot fogadott el a Benes-dekrétumok érinthetetlenségéről, majd december elején a kormánykoalíció képviselői a parlamentben a büntető törvénykönyv módosítását is megszavazták, amely fél éves szabadságvesztés terhe mellett megtiltja „a második […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/12/26/szlovakia-benes-dekretumok-robert-fico-horony-akos/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!