Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A márciusi EU-csúcs után április 23-án és 24-én ismét találkoznak a tagállamok állam- és kormányfői, hogy ezúttal egy informális találkozó keretén belül tárgyaljanak fontos, az unió jövőjét meghatározó témákról.
A helyszínt ezúttal a soros elnökséget betöltő Ciprus adja, ugyanakkor hiába a napsütéses, mediterrán idő, nehéz tárgyalásoknak néznek elébe a tagállamok vezetői, pedig a gyakran vétózó Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök azon részt sem fog venni, így rendes búcsúztatása sem lesz, jóllehet a leköszönő vezetőknek mindig adnak ajándékot.
Az EU jövőjéről szóló tárgyalás helyett ismét krízismenedzsmentet tartanak
A csúcs főtémáját ugyan a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) adná, és a márciusi csúccsal ellentétben az végül nem kerül le a napirendről, de a világ eseményei ismét így is átírták az előzetes menetrendet:
az informális csúcson ugyanis a közel-keleti helyzet és az ukrajnai háború lesznek a kiemelt témák.
Ukrajnáról a tervek szerint azonban viszonylag kevés szó esik majd: a soros elnökség terve szerint csütörtök este egy kétórás munkavacsorán beszélik át Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború jelenlegi állását, valamint Ukrajna helyzetét.
Zelenszkij legutóbb decemberben vett részt személyesen egy uniós találkozón, amikor a tagállamok vezetői megegyeztek egy Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelről, amiből végül három ország, köztük Magyarország is kimarad. Most valamennyire bizonyára megkönnyebbülten érkezik majd Ciprusra az ukrán elnök, mivel Magyarország végül feladta a hitellel szemben emelt vétóját, így a pénz egy része már a második negyedévben megérkezhet Kijevbe.
A főtéma ugyanakkor nem Ukrajna lesz, hanem a közel-keleti helyzet. Ugyan Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Irán ellen indított háborújában egy tagállam sem vesz részt,
azonban Trump háborúját leginkább Európa szenvedi el.
Már a legutóbbi csúcson is szó volt róla, és most is az iráni háború adja majd a főtémát, mivel a háború következtében az Iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, amin a világ olajkereskedelmének húsz százaléka haladna át nap mint nap. Az amerikai–iráni tűzszünet következtében azóta a szoroson néha áthaladnak azok a hajók, amelyek hajlandóak egymillió dollárt fizetni Iránnak, de például a csúcsot megelőző napon Irán két tankerhajót kobzott el.
A közel-keleti helyzet miatt nőttek az energiaárak, kerozinból pedig akár már májusban hiány alakulhat ki Európában, megnehezítve ezzel a légi közlekedést.
A csúcson az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen prezentálja tervét, hogy miként próbálják uniós szinten csökkenteni az energiaárakat. Sajtóhírek szerint a német politikus egy átfogó energiatakarékossági csomagot fog bemutatni, ami egyszerre kezelné az aktuális válságot és gyorsítaná fel a fosszilis energiahordozókról való átállást.
Ezzel kapcsolatosan éles vita várható, mivel a Handesblatt birtokába került terv szerint a bizottság nem javasolná az üzemanyagok adójának a csökkentését, miközben közös uniós válasz hiányában több tagállam – például Ausztria – így tett; a bizottság ehelyett arra ösztönözné a tagállamokat, hogy a közösségi közlekedést és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!