Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Magyar Külügyi Intézet (MKI) a Budapest Balkans Forumra keresztelt nemzetközi konferenciáját, ami kizárólag a régióval foglalkozik. A kétnapos rendezvény első, keddi napján a régió több országát képviselve miniszterekkel tartottak kerekasztal-beszélgetést a térség energetikájáról és energiabiztonságáról, illetve annak jövőjéről.
A beszélgetésen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter mellett Ahmet Berat Conkar, Törökország energiaügyi és természeti erőforrások miniszterhelyettese, Dubravka Dedovic, Szerbia bányászati és energiaügyi minisztere, illetve Igli Hasani, Albánia külügyminisztere vett részt az MKI vezérigazgatója, Schőberl Márton moderálásában.
A Balkán az európai energiabiztonság szavatolója
A résztvevők többnyire saját országaik jelenlegi energiapolitikájáról, annak állapotáról, más országokkal való együttműködéséről és jövőbeni terveikről számoltak be a Corinthia Hotel előadótermében.
Igli Hasan először azt a gondolatot vetette fel, hogy az energia kérdése egy fontos és stratégiai téma Európában, egyrészt az ukrajnai háború, másrészt pedig a klímaváltozás miatt, a gázhasználat-csökkentésre irányuló tervek miatt. Az albán külügyminiszter szerint az Európai Unió jól együttműködik a térséggel és fontos, hogy az energia kérdése felkerüljön a stratégiai térképre.
Szijjártó Péter erre a gondolatra rácsatlakozva arról beszélt, hogy az energia kérdéséről nem lehet a Balkán nélkül beszélni, hiszen a régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából.
A magyar külügyminiszter kiemelte, fontos, hogy az energiaellátásra ne ideológiai, hanem fizikai kérdésként tekintsenek.
Elmondta, az energiabiztonsághoz fontos a diverzifikáció, ugyanakkor annak három aspektusa van: a meglévő infrastruktúra modernizálása mellett új útvonalak kialakítása és új források bevonása. A magyar külügyminiszter szerint emiatt új beruházásokra van szükség, mivel amíg a diverzifikációs terveket nem követik tettek, addig az csak álom marad.
Ugyanúgy az új infrastruktúraberuházások mellett érvelt a szerb energiaügyi miniszter, Dubravka Dedovic. A szerb miniszter szerint az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság három dolgot mutatott meg:
- több biztonság kell a források kapcsán;
- nagyobb energiafüggetlenség szükséges;
- több együttműködés szükséges a régió országai között.
Mint fogalmazott, Szerbia ezt a három alapelvet követi, ezért fontosak az új beruházások,
mivel a több lehetőség csökkenő árakkal is jár.
Mint emlékeztetett, Szerbia elektromos áram tekintetében Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával és Bosznia-Hercegovinával is kereskedik, és szerinte az egymással energiapolitikában jobb kapcsolatokkal rendelkező országok jobban is ellenálltak a válságnak. A villamos energia mellett a földgáz kapcsán is kijelentette, hogy a meglévő útvonalak és források mellett újak kialakítására is szükség van.
A török energiaügyi miniszterhelyettes, Ahmet Berak Conkar emlékeztetett, hogy Európa gáz tekintetében külső beszállítóktól függ, ugyanakkor Oroszország Ukrajna elleni háborúja kevesebb kárt okozott a gázellátás kapcsán, mint azt előzetesen várták.
Conkar ezután a beszélgetést átvezette a zöldátállásra, ami kapcsán elmondta, hogy ez nagy kihívás, hiszen ehhez ugyanúgy ki kell építeni az infrastruktúrát, és az energiaforrások diverzifikálása kapcsán a zöldenergiát is jobban be kellene vonni – a török energiaügyi miniszterhelyettes szerint ehhez elengedhetetlen a magánszektor részvétele.
Zöldátállásban nem mindenhol működne ugyanaz a megoldás
A zöldátállás kapcsán Dedovic elmondta, a szerb kormány épp egy hosszú távú stratégiai dokumentum kidolgozásán dolgozik, amiben követnék az EU 2050-re tett […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!