Hirben.hu Hírben jók vagyunk! December 18-án kezdődik az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőinek a csúcstalálkozója, ahol több fontos téma is szerepel a napirenden: a nagy pénzügyi problémákkal küszködő Ukrajna támogatása mellett szóba kerül az EU következő, 2028-tól érvényes többéves pénzügyi kerete (MFF) – ez az uniós megnevezése a költségvetésnek –, de a dél-amerikai országokat csoportosító Mercosur-államokkal köttetendő kereskedelmi megállapodás, az EU-bővítés és a védelempolitika is a napirendi pontok között szerepel.
Hogy sok kérdésben mennyire távol állnak a tagállamok álláspontjai, és emiatt elképzelhető, hogy hosszú csúcsra kerül sor, jól mutatja, hogy az Index információi szerint
nemcsak csütörtökre, de még szombatra is beosztották az Európai Tanács alkalmazottait és a felszolgálókat,
ami egyértelmű jele annak, hogy az Európai Tanács elnöke, António Costa akarata ellenére még ő is arra készül, elképzelhető, hogy az irányítása során először nem sikerül egy nap alatt megegyezni a legtöbb témában, emiatt túlórázhatnak majd a delegációk.
A legmegosztóbb téma egyértelműen az orosz immobilizált vagyonok felhasználásán alapuló, Ukrajnának szánt ún. jóvátételi hitel ügye, de ugyanúgy távol vannak a tagállamok álláspontjai az MFF kapcsán, ahogy a Mercosur-országokkal köttetendő megállapodások kapcsán is.
Orbán Viktor vétózik, a kérdés, hogy nélküle is jut-e pénz Ukrajnának
A csúcs legfontosabb témája a honvédő háborút vívó Ukrajnának nyújtott ún. jóvátételi hitel kérdése. Az Európai Bizottság és a legtöbb tagállam már úgy tervezte, hogy a legutóbbi, október 23-i csúcson megszülethet arról a politikai megállapodás, ugyanakkor a leginkább érintett Belgium ellenkezése miatt ez elmaradt – pedig Volodomir Zelenszkij ukrán elnök oldalán Costa az akkori csúcsot megelőzően arról beszélt, történelmi döntésről születik majd megállapodás akkor.
Ez végül elmaradt, mivel Bart De Wever belga miniszterelnök végül nem támogatta a jóvátételi hitelt. Az ugyanis akkori formájában akár nehéz helyzetbe is hozhatta volna országát: az Európai Bizottság terve szerint úgy használnák fel az Európai Unió területén immobilizált orosz vagyonokat, hogy azt nullaszázalékos hitelként Ukrajnának adnák, amit Kijevnek csak abban az esetben kellene visszafizetnie, ha Moszkva jóvátételt fizetne a háborút elszenvedő ország számára.
A belga miniszterelnök azt ugyanakkor ellenezte, mivel az akkori javaslatról azt látta, Belgium nem kapna elég garanciát, hogy a többi tagállam kiállna mellette és vele együtt viselné ennek a politikai és pénzügyi terhét, ha Oroszország bíróságon megtámadná – az EU területén összesen 210 milliárd eurónyi orosz immobilizált vagyonból 180 milliárd euró az Euroclear belga letétkezelőnél található, így leginkább Belgiumot érintené, amennyiben Oroszország egyszer ezt a pénzt visszakövetelné.
Emiatt a legutóbbi csúcson végül egy semmitmondó konklúzióban tudtak megállapodni a tagállamok vezetői: ahelyett, hogy a jóvátételi hitel tervének részletesebb kidolgozására szólították volna fel a bizottságot, végül abban maradtak, mérlegelik a bizottság ötleteit a következő két évben 90 milliárd eurós pénzügyi hiánnyal szembenéző Ukrajna támogatása kapcsán. Erre amiatt is van szükség, mert Magyarországon kívül a többi 26 tagállam kötelezettséget vállalt, hogy 2026-ban és 2027-ben is biztosítják Ukrajna pénzügyi szükségleteit.
Ezzel kapcsolatosan a bizottság végül két javaslatot dolgozott ki, de mint erről szóló cikkünkben megjegyeztük, egyértelmű, hogy Ursula von der Leyenék – és több tagállam számára is – továbbra is a jóvátételi hitel jelenti a prioritást, hiszen ezzel szemben az alternatíva a tagállamok nemzeti költségvetéseinek a további terhelése, vagy a közös hitelfelvétel, amit később szintén a tagállamoknak kellene kigazdálkodniuk.
Azóta pedig elindult nemcsak a politikai, hanem a kommunikációs térben is a harc a jóvátételi hitel kapcsán: először Belgium kézzelfogható garanciákat várt el a többi országtól, hogyha Oroszország ezt a pénzt visszakövetelné, akkor nem maradna egyedül a kötelezettséggel, majd amikor erre kidolgozott egy javaslatot a bizottság – ami egyébként több tagállam tetszését nem nyerte el –, akkor De Wever belga miniszterelnök már azt mondta, a jóvátételi hitel az amerikai békekezdeményezéseknek tehet keresztbe, ezért nem tudják támogatni.
Ezután több név nélküli tisztségviselő is arról számolt be, Belgium valójában azért ellenzi a jóvátételt, mert hogy az orosz vagyonokból évente nagymértékű adót szedhet be,
és valójában a belga ellenkezés erről szól.
Jelenleg ugyanakkor Ukrajna finanszírozása kapcsán valójában nem látszik más alternatíva, hiába állt elő Belgium azzal, hogy ehelyett egy közös hitel formájában nyújtanának segítséget Ukrajnának. Míg a közös hitelfelvételhez egyhangú döntés szükséges, amit az amúgy is eladósodott tagállamok többje nem támogatna, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatosan már be is jelentette a vétóját.
Ugyan a magyar kormányfő szerint a jóvátételi hitel már lekerült a témáról, de az Indexnek egy uniós tisztségviselő is azt nyilatkozta, hogy az továbbra is napirenden van. Igaz, arra már nem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!