Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Yersinia pestis egy baktérium, a pestis kórokozója, és ezt találták meg négyezer évvel ezelőtti emberi csontokban. A hírről a héten számolt be a Nature című szaklap. A dolog érdekessége az, hogy a most publikált felfedezés azt bizonyítja, a bakteriális DNS évezredekkel korábbi, mint a legrégebbi törzs, amit eddig felfedeztek.
De honnan ez a fura név egy pestistörzsnek?
Egy Hongkongban tombolt pestisjárvány idején, 1894-ben azonosította egy svájci–francia származású orvos és bakteriológus, Alexandre Yersin. Akkor még a Pasteurella pestis nevet kapta, de 1967-ben Yersinia pestisre nevezték át. Feltételezhetően Kelet-Afrikából származik, a mai napig ott regisztrálják a legtöbb ilyen megbetegedést. A legveszélyeztetettebb térség Madagaszkár szigete.
A tanulmány egyik szerzője, Pooja Swali, a londoni Francis Crick Intézet Skoglund Laboratóriumának kutatója szerint 1500 évvel ezelőtti az a törzs, amit még 2018-ban azonosítottak Cambridge megyében az Edix Hill temetkezési helyen.
A pestist okozó baktériumok mostani mintáit két különböző temetkezési helyről vették. Az egyik Anglia délnyugati részén, Somersetben, míg a másik északnyugaton, az angol–skót határ közelében, Cumbriában került elő. A két hely közötti távolság arra utal, hogy a betegség a késő neolitikumban és a bronzkorban terjedt el.
Az, hogy néhány száz év alatt ilyen hatalmas területeken terjedt el, magyarázhatja azt is, hogy ebben az időben milyen gyorsan mozoghattak az emberek, új technológiák és ötletek a térségben
– teszi hozzá Benjamin Roberts régészprofesszor, a késő európai őstörténet kutatója.
Hogyan jutottak hozzá a 4000 éves baktériumokhoz?
A tanulmány szerint a kutatók 34 különböző emberi csontvázmaradványból vettek mintát a már említett két helyszínen. Megfúrták a fellelt koponyákban a fogakat, és így olyan fogpéphez juthattak, amely tartalmazhatta a fertőző betegségek DNS-ét.
Dr. Swali hihetetlennek nevezte azt a tudományos képességet, amelynek segítségével ezer évekkel korábban lebomlott maradványokból ki lehet nyerni ősi kórokozókat. Az így szerzett génnyomokból pedig végigkövethetjük a kórokozók terjedését a múltban és evolúciós változásaikat. Mindezek alapján pedig könnyebben érthetjük meg azt, mely gének játszhatnak kulcsszerepet a fertőző betegségek terjedésében.
Angliában négyezer és 1500 éve is volt pestisjárvány
A genetikai elemzés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a mai Nagy-Britannia területén két időszakban volt pestisjárvány. Az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/06/04/pestis-terjedes-jarvany-anglia-temeto-dns/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!