Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az erőszakos konfliktusok a világ több részén is fokozódnak. Amellett, hogy a Hamász október 7-én támadást intézett Izrael ellen, és az izraeli offenzíva a Gázai övezetben egy szélesebb körű közel-keleti háború veszélyét vetíti előre, Szíriában is megugrott az erőszak mértéke. Idetartozik a fegyveres dróntámadások hulláma, amely az ott állomásozó amerikai csapatokat fenyegette. A Kaukázusban szeptember végén Azerbajdzsán elfoglalta a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah enklávét – ezzel a becslések szerint 150 ezer örmény nemzetiségű embert kényszerített arra, hogy elhagyja a területen lévő otthonát, és előrevetítette a harcok kiújulását Örményországgal.
Eközben Afrikában tovább dúl a szudáni polgárháború, Etiópiában ismét konfliktus van, és a júliusi nigeri katonai hatalomátvétel már a hatodik puccs volt a Száhel-övezetben és Nyugat-Afrikában 2020 óta. És akkor Oroszország Ukrajna elleni háborúját még meg sem említettük.
Az oslói Békekutató Intézet által az Uppsala Conflict Data Programban gyűjtött adatok elemzése szerint
a konfliktusok száma, intenzitása és hossza világszerte a legmagasabb szinten van a hidegháború vége előtti időszak óta.
A tanulmány szerint 2022-ben 55 aktív konfliktus volt, amelyek átlagosan körülbelül 8-11 évig tartottak, ami jelentős növekedés az egy évtizeddel korábbi 33 aktív, átlagosan hét évig tartó konfliktushoz képest – írta a Foreign Affairs hasábjain Emma Beals, a Middle East Institute munkatársa és Peter Salisbury, a Columbia Egyetem adjunktusa.
Annak ellenére, hogy a konfliktusok száma növekedett, több mint egy évtizede nem született nemzetközi közvetítéssel olyan átfogó békeszerződés, amely véget vetett volna egy háborúnak. Líbiában, Szudánban és Jemenben az ENSZ által vezetett vagy az ENSZ által támogatott politikai folyamatok megrekedtek vagy összeomlottak. A látszólag befagyott konfliktusok – többek között Etiópiában, Izraelben és Mianmarban – riasztó ütemben „olvadnak fel”. Az ukrajnai orosz invázióval a nagy intenzitású konfliktusok még Európába is visszatértek, ahol korábban, több évtizedig, viszonylagos béke és stabilitás uralkodott. A háborúk megszaporodásával párhuzamosan rekordszintű népvándorlási hullám is elindult.
2022-ben a világ népességének negyede – kétmilliárd ember – élt konfliktus sújtotta területeken. Az erőszak miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek száma 2023 elejére világszerte elérte a 108 milliós rekordot.
Mostanáig az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – amelyek a hidegháborút követően mind nagy összegeket fektettek a béketeremtésbe – nemzetközi válasza az volt, hogy a célt a konfliktusmegoldásról a konfliktuskezelésre helyezték át. A Közel-Keleten és több más helyszínen zajló események azonban emlékeztetnek minket arra, hogy a konfliktusokat csak bizonyos ideig lehet kezelni. Ahogy világszerte fellángolnak a harcok, és a konfliktusok kiváltó okai megoldatlanok maradnak, a hagyományos békeépítési és -fejlesztési eszközök egyre kevésbé tűnnek hatékonynak.
A rendszer eltörött
Míg 1990 és 2007 között csökkent, addig 2010-ben világszerte emelkedni kezdett a konfliktusok száma – állapította meg az Uppsala Conflict Data Program. A polgári és államközi háborúk száma és az általuk okozott halálos áldozatok száma a nyolcvanas évek közepe óta a legmagasabb szinten van. Januárban az ENSZ is megállapította, hogy az erőszakos konfliktusok száma világszerte a második világháború vége óta a legmagasabb szintet érte el. Egyre valószínűbb, hogy az elfojtott konfliktusok egy éven belül újra kiújulnak, ahogy ez évente átlagosan körülbelül ötször megtörténik.
A háborúk egyre gyakoribbá válnak, és több ok miatt is egyre nehezebb őket befejezni. Az egyik a konfliktusok változó természete. A XXI. századi háborúkat általában államok és különböző ügyek mellett elkötelezett fegyveres csoportok vívják, amelyek viszonylag fejlett fegyverekhez és más technológiai eszközökhöz, valamint természeti erőforrásokból és bűnözésből származó pénzhez jutnak hozzá. Az összetett, többoldalú konfliktusok a Szovjetunió összeomlása után váltak normává, ez megszüntette a Nyugat és a Szovjetunió versengésének bináris szervezőelvét, amely számos korábbi háborút alakított. Az utóbbi időben a konfliktusok is egyre inkább nemzetközivé váltak.
Olyan országok, mint Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok rendszeresen belekeverednek – közvetve vagy közvetlenül – külföldi háborúkba, amint azt a közel-keleti és afrikai konfliktusokban többször is láthattuk. Minél több helyi és nemzetközi fél vesz részt egy konfliktusban, annál nehezebb azt lezárni.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/11/01/geopolitika-konfliktusok-haboru-ensz-segelyek-beke/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!