Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Február 14-én, szombaton Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyitotta a Müncheni Biztonsági Konferencia második napját. Az amerikai külügyminiszter beszédét nagy várakozás előzte meg, hiszen az utóbbi időben többen is megkérdőjelezték az Egyesült Államok elköteleződését a transzatlanti szövetség iránt, miközben sokaknak a teremben – valamint a közvetítést online követőknek – is még élénken él emlékeiben J. D. Vance amerikai alelnök a konferencián elmondott tavalyi beszéde.
Rubio beszédében ugyan J. D. Vance-hez hasonlóan olykor ugyanazon kritikákkal vádolta meg Európát, de tónusa teljesen más volt, ahogy az üzenete is:
Rubio szerint az Egyesült Államok aggódik Európáért, és azt szeretné, hogy erős legyen,
és olykor ezt akár túl egyenesen közli partnereivel – Rubio többször is az Egyesült Államok legrégibb szövetségeseként, valamint szeretett barátjának nevezte Európát, és összeköti őket a közös történelem, a hagyomány és civilizáció.
A történelem vége egy ostoba gondolat volt
Rubio beszédét azzal kezdte, hogy ma egy történelmi szövetség tagjaiként találkoznak, ami megmentette és megváltoztatta a világot, hiszen az első konferencia idején, 1963-ban még Európa megosztott volt, ahogy a világon is egymás ellen versengett a kommunizmus és az általa csak szabadságnak nevezett kapitalista világ.
Szerinte amikor először találkoztak, akkor még nem volt biztos, hogy végül a szabad világ győz, hiszen a kommunizmus mindenhol előtört, veszélybe sodorva ezzel a nyugati civilizáció ezer évének eredményeit, de végül győzedelmeskedtek, mert egyesültek, és egy közös cél hajtotta őket.
Ugyanakkor Rubio szerint „a győzelem eufóriája egy veszélyes téveszméhez vezetett”, a történelem végéhez, ami azt állította, már nem lesznek nemzetek, emiatt nemzeti érdekek, és nem lesznek határok sem.
Szerinte ez egy ostoba gondolat, ami figyelmen kívül hagyta az ember természetét és a történelem tanulságait. De ez szerinte nem történt meg, sőt ez a „téveszme” szerinte majdnem sokba került a nyugati világnak. Rubio szerint a szabad és korlátlan kereskedelem téveszméje miatt elkezdték leépíteni az iparaikat, több millió munkát szerveztek át külföldre, és az ellátási láncokat ellenfelekre és riválisokra bízták.
Kicsit Európának odaszúrva kritizálta a Szovjetunió bukása után eljött, nemzetközi jogon és nemzetközi szervezeteken alapuló világrendet, hogy a nyugati világ kiszervezte a biztonságát, és sokan ahelyett, hogy megtartották volna védelmi képességeiket, masszív jóléti rendszereket építettek, ami Rubio szerint hiba volt.
Rubio zsákutcának tartja ezt a korábbi status quót, valamint néhány szakpolitikát: kritizálta a zöldpolitikát, mondván „hogy dicsérjék a klímaszekta miatt”, miközben a riválisok továbbra is szenet, gázt és kőolajat használnak. Ugyanúgy zsákutcának tartja a nyitott határokat is: szerinte a migráció veszélyezteti a társadalmi kohéziót, a kultúra és az emberek jövőjét.
Ugyanakkor Rubio szerint ezeket a hibákat Európa és az Egyesült Államok közösen követte el, de el kell ismerniük ezt a hibát, és közösen kell ezeket megoldani.
Az Egyesült Államok törődik Európával, még ha néha túl nyers és egyenes
Az amerikai külügyminiszter ezután gondolatát arra vezette át, hogy szerinte ezeket a hibákat és problémákat Donald Trump vezetésével az Egyesült Államok korrigálni próbálja, és szerinte közösen kell megoldani, mivel az Egyesült Államok és Európa több szálon is összefonódott – konkrét példaként a történelmet, a kultúrát, a keresztény hitet, a nyelvet, valamint a múltban tett közös áldozatokat említette.
Rubio szerint annak oka, hogy néha az amerikai „tanácsok” túl direktnek vagy sürgetőnek tűnnek, hogy az Egyesült Államok mélyen törődik Európával,
amivel szerinte nemcsak gazdaságilag és katonailag, hanem szellemileg és kulturálisan is össze vannak kapcsolódva. Mint fogalmazott, ugyan az Egyesült Államok idén lesz 250 éves, de gyökerei még azt megelőzően, innen, Európából származnak.
Az amerikai külügyminiszter szerint Európa biztonsága mindig is releváns az amerikai nemzetbiztonság érdekei szempontjából, emiatt is fontos az Egyesült Államoknak, hogy Európa erős legyen.
A történelem mindig emlékeztet, hogy a mi sorsunk összefonódik az önökével
– fogalmazott Rubio, amely gondolatáért megtapsolták. Ugyanakkor szerinte a nemzetbiztonság nem csak egy technikai kérdés, hanem arra is választ kell tudni adni, hogy mit is akarnak megvédeni. A katonák szerinte az emberekért, a nemzetért és egy életvitelért harcolnak, azaz az ő olvasatában a civilizációért.
Ezután felsorolta, hogy mi mindent adott Európa a világnak: a jogállamiságtól, a jogon és a hagyományokon át Mozarttól és Beethoventől kezdve Dantét és Shakespeare-t, Michelangelót és Da Vincit, valamint a Beatlest és a Rolling Stonest – utóbbi kisebb nevetést váltott ki a hallgatóságból.
Rubio szerint a dezindusztrializáció és migráció veszélyt jelent Európára,
és egyik sem egy elkerülhetetlen fejlemény volt, hanem egy elhibázott szakpolitika – vagy ahogy ő fogalmazott, egy ostoba döntés. Az ipar leépítése elvette a jólétet, a termelési kapacitásokat, valamint az országok függetlenségét, míg az ellátási láncok kiszervezése pedig egy ostoba transzformációja volt a gazdaságoknak.
Rubio szerint a migráció elutasítása nem xenofóbia vagy gyűlölet, hanem a nemzeti szuverenitás megvédése.
A [migráció – szerk.] komoly fenyegetést jelent társadalmaink szövetére és magának civilizációnknak a fennmaradására nézve
– fogalmazott az amerikai külügyminiszter.
Szerinte az Egyesült Államok és Európa közösen újraiparosíthatja gazdaságait, és növelhetik védelmi kapacitásaikat, hogy megvédjék az állampolgáraikat. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!