Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az általános adatvédelmi rendeletet, a GDPR-t a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó magyar törvény – írja az Európai Unió Bíróságának sajtóközleménye.
A Juliane Kokott főtanácsnok által megfogalmazott vélemény azt javasolja a törvény miatt az eljárást kezdeményező Európai Bizottságnak, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország a törvénnyel több szempontból sem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
A sajtóközleményben a főtanácsnok úgy fogalmaz,
a törvény rendelkezései és az azok alapján elfogadható intézkedések befolyásolhatják az uniós jog alkalmazását. Ezen túlmenően a hivatal vizsgálati hatáskörei jogilag kötelezőek, és befolyásolhatják az alapvető szabadságok hatálya alá tartozó, határokon átnyúló gazdasági tevékenységeket. A Magyarország által felhozott, mind a szuverenitásra, mind pedig az uniós jogra gyakorolt hatás hiányára alapított, hatáskör hiányára vonatkozó kifogást tehát el kell utasítani.
Kokott megjegyzi, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásának vannak olyan részei, amik jogosak – például a más államok és külföldi szereplők beavatkozásainak megakadályozására irányuló tevékenységek –, viszont a hivatalra ruházott hatáskörök egy része nem áll arányban a belső demokratikus viták és folyamatok védelmének jogszerű céljával.
Következésképpen Magyarország a szolgáltatásokról szóló irányelvben meghatározott több alapvető szabadságot megsértett
– írja véleményében, amihez hozzáteszi, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati és közzétételi hatáskörei közvetett hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg. Például már maga a vizsgálat megindítása és e vizsgálatot lezáró jelentés potenciálisan büntetőeljárás kockázata öncenzúrához vezethet, ahogy az anonim források azonosítására vonatkozó együttműködési kötelezettség is visszás. Emiatt Kokott szerint
a törvény rendelkezései a Chartában biztosított véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságába való beavatkozásnak minősülnek.
A Fidesz–KDNP még 2023-ban fogadta el a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényt, majd nem sokkal később létre is hozta a hivatalt, ami lényegében bárkit ellenőrizhet, ha azt feltételezik, működése veszélyezteti Magyarország szuverenitását.
A bizottság ezután kötelezettségszegési eljárást indított, mivel szerintük a törvény sérti az uniós jogot. Miután a bizottság és a magyar kormány közötti levelezés nem jutott eredményre, ezért utána az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény a bírósághoz fordult, hogy megállapítsa, a törvény elfogadásával Magyarország sérti az uniós jogból származó kötelezettségeit.
A főtanácsnok most erről az eljárásról véleményében azt állapította meg, az Európai Bizottságnak van igaza, hiszen a törvény sérti az uniós jogot. Ez még ugyanakkor nem az Európai Unió Bíróságának ítélete, azaz ítéletet még nem hozott a luxemburgi intézmény, viszont a főtanácsnoki vélemény általában előrevetíti, hogy a bíróság később milyen ítéletet hoz majd.
Ha az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!