Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Orbán Viktor számos feszültséget okozott Budapest és Zágráb között, de nem reális elvárni, hogy Magyar Péter felszámolja elődje Horvátországgal szembeni politikájának összes következményét – erről írt a Deutsche Welle, amelyet a horvát index szemlézett.
Horvátország és Magyarország kapcsolatát már egy évtizede lappangó feszültség terheli, amelynek egyetlen oka az INA olajvállalat helyzete a Mol-csoporton belül. A lap azonban úgy látja, hogy Orbán Viktor bukása önmagában nem hozna változást: az INA-ügy olyan mélyen gyökerezik, hogy még egy ennél jóval kisebb lépés megtételéhez sem lenne elég, különösen a jelenlegi globális energia- és geopolitikai válság közepette.
Az INA visszaszerzésének gondolata illúzió, és a társasággal kapcsolatos kulcsprobléma amúgy is az irányításával függ össze, tekintettel a tulajdonjog, illetve az irányítási jogok megszerzésének módjára
– mondta Bozo Kovacsevics, egykori horvát diplomata, aki tagja volt az INA privatizációjával foglalkozó kormányzati tanácsnak is.
A horvát bíróság szerint a Mol lefizette Ivo Sanadert
Az ezt követő horvát kormány idején – Ivo Sanader miniszterelnök ügyének bírósági megállapításai szerint – a kulcsfontosságú irányítási jogokat „bűnös körülmények” között engedték át a Molnak. A horvát bíróság megvesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélte Ivo Sanader egykori miniszterelnököt, aki az üzlet horvát oldalán játszott fontos szerepet. Azonban a magyar oldal felelőseként számontartott Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót Budapest a mai napig nem adta ki Zágrábnak.
A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése idén márciusban lezárta a megfeleltetési eljárást: a magyar bíróság kimondta, hogy a horvát ítéletek nem ismerhetők el Magyarországon, mivel az eljárások alatt sérültek az alapvető jogok, köztük a tisztességes eljáráshoz való jog.
Kovacsevics úgy véli, hogy Magyar Péter eddigi nyilatkozataiból sejthető, hogy az INA – és feltehetően Hernádi – ügyében sem várható fordulat. „Az új miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a probléma összetett, ami nyilvánvalóan jelzi: nem hajlandó gyökeres változásra.”
A kiadvány szerint a Mol eddigi politikája az volt, hogy a horvát érdekeket figyelmen kívül hagyták, amelynek következtében bezárták a sziszeki finomítót. Ez a döntés a Mol és a magyar finomítók piaci érdekét szolgálta. „Ha ez másképp alakult volna, senkit sem érdekelt volna, melyik tulajdonostársnak van több részvénye” – tette hozzá Kovacsevics.
Megjegyzik, hogy Magyarország az INA részvényeinek 49 százalékát, Horvátország mintegy 45 százalékát tartja kezében, az irányítási jogok sorsát azonban annak idején Sanader döntötte el. Azóta számos javaslat született az INA visszavásárlására, de érdemi lépés nem történt.
Van fontosabb kérdés az ellenőrzésnél
Ana-Maria Boromisa, a zágrábi Fejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének energetikára és klímapolitikára specializálódott kutatója szerint Horvátország a múltból örökölt kedvezőtlen szerződések, elveszített választottbírósági eljárások és intézményi gyengeségek miatt nem rendelkezik tényleges ellenőrzéssel az INA felett, és nem képes maradéktalanul érvényesíteni szuverenitását saját gáztermelése fölött sem.
Úgy véli, Orbán távozásával korántsem szűnnek meg a horvát energetikai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!