Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 2021-ben a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés miatt az Európai Unió nem mindennapi tervre szánta el magát: hitelfelvételből finanszírozni egy programot, ami nemcsak segíti az EU tagállamainak a gazdasági visszapattanását, hanem hosszútávon is segítené növekedési pályára való állását.
Az erre a tervre szánt forrás, az úgynevezett helyreállítási alap (RFF) részben a tagállamok hozzájárulásából, részben pedig közös uniós hitelfelvételből valósult meg, amit a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetésből – a többéves pénzügyi keretből (MFF) – fizetnek vissza a tagállamok. A végül 2022-ben elindult program kapcsán megvalósult projekteket idén augusztus 31-ig kell befejezni, különben ezek a források örökre elvesznek.
Azonban Magyarország az országnak szánt 10,4 milliárd euróból korrupciós kockázat és jogállamisági aggályok miatt egy előlegen kívül semmit sem kapott abból a forrásból, ami idén augusztus 31-e után elvész.
Ennek oka, hogy a kifizetésekhez szükséges 27 szupermérföldkövet nem teljesítette eddig, emiatt a leghamarabb májusban hivatalba lépő Magyar Péter vezette kormány nehéz feladat előtt áll: hogyan lehet kevesebb mint három hónap alatt teljesíteni négy évnyi projektet, hogy ne vesszen el semmilyen forrás?
Szerencsére ehhez vannak példák más uniós tagállamoktól.
Félresiklott tárgyalások
Az RFF még 2022-ben indult el, Magyarország pedig ebből 10,4 milliárd euróra jogosult, amiből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,9 milliárd pedig kedvezményes hitel. Ezért cserébe az akkori kormány összesen 27 szupermérföldkövet vállalt, amit teljesít a forrásokért cserébe – a Bizottsággal kötött megállapodás szerint többek között korrupcióellenes, átláthatósági követelményeket kellett volna teljesíteni, miközben az igazságszolgáltatás, vagy az egyetemek függetlenségét is megerősíti.
A leköszönő Orbán-kormány egy ideig Navracsis Tibor vezetésével próbált megállapodni a feltételekről és hazahozni ezeket a forrásokat, de miután az Ursula von der Leyen vezette testület úgy értékelte, hogy ezeket nem vagy csak részlegesen teljesítették, változott a helyzet.
A most leköszönő kormány sokáig tárgyalt a Biztossággal a szupermérföldkövek teljesítéséről, de végül azok nem vezettek eredményre: a kormány nem valósította meg azokat teljesen, azok hiányában pedig a források sem érkeztek meg Magyarországra.
Miután Bóka János átvette a tárgyalások vezetését Navracsistól, ő azt állította, hogy az Európai Bizottság folyamatosan megváltoztatja az elvárásokat, és valójában politikai okokból tartják vissza a forrásokat. Akár igaza van ebben, akár nem, egy biztos:
a források nem érkeztek meg Magyarországra,
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!