Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „AP, takarodj!” – ezzel a mottóval tüntettek alig egy hónapja Zágrábban. Az üzenet címzettje, AP, azaz Andrej Plenković horvát miniszterelnök, egyben a kormányzó jobbközép Horvát Demokrata Közösség, a HDZ elnöke.
A demonstrálók a parlamenti választások mielőbbi kiírását sürgették. A hangulatot csak gerjesztette, hogy a kormánypárt alaposan lebecsülte a résztvevők számát, akik viszont burjánzó korrupcióval vádolták a HDZ-t és a kormányt egyaránt. „Oroszbarát tüntetés” – ezzel a megállapításával a kormányfő csak olajat öntött a tűzre.
A választások mielőbbi kiírásáról szóló követelést azonban megszívlelte Zoran Milanović államfő, aki a magyar nemzeti ünnep napján, március 15-én, pénteken bejelentette határozatát: a horvát parlamenti választásokat április 17-én rendezik meg.
Az időpontok több okból is fontosak. Egy nappal a köztársasági elnök határozatának közzététele előtt, március 14-én a horvát törvényhozás kormánytöbbséggel feloszlatta magát. A választások kiírásával egyidejűleg Milanović bejelentette: pártja, a balközép SPD, a Horvát Szociáldemokrata Párt színeiben maga is újra versenybe száll a miniszterelnöki tisztségért – 2011-ben ugyanis egy furcsa koalíció élén négy éven át vezette a horvát kabinetet.
Kormányfőként többször is ostorozta Magyarországot.
Az alkotmánybíróság elkaszálta az államfő elképzelését
A köztársasági elnök minden apró részletre odafigyelt. Államfői tisztségéről nem mondott le, nehogy egy jobboldali rivális kaparintsa meg hivatalát a választások előtt.
Alig három nappal a választások kiírása után, március 18-án, hétfőn azonban a horvát alkotmánybíróság fölényes szavazattöbbséggel megtiltotta Milanovićnak, hogy akár pártszínekben, akár függetlenként miniszterelnöki tisztségre pályázzon az áprilisi választásokon.
Az alkotmánybíróság leszögezte: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben, pártlistán vagy függetlenként összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel, az elnöki hatáskörrel, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A tizenhárom alkotmánybíróból kilencen szavaztak a köztársasági elnök kizárására a választási versenyből, ketten ellenezték a döntés, ketten pedig a döntéshozatalkor távoztak a teremből – tudósított a Jutarnji. Az alkotmánybíróság döntésével nemcsak a választási listáról zárta ki Milanovićot, hanem azt is megtiltotta, hogy államfői minőségében részt vegyen a választási kampányban.
A decemberi szerb parlamenti választásokat, főleg előzményeit sokan azért bírálták, mert Alekszandar Vučić államfő neve ugyan nem szerepelt egyik szavazólapon sem, mégis ő kampányolt a leghevesebben pártja, a szerb haladók győzelméért.
Horvát alkotmányjogászok szerint egyébként a választásokat már nem lehet lemondani.
Ki a nagyobb kártevő?
Ön szerint ki okozott több kárt: Andrej Plenković, a korrupcióért elítélt párt vezetője, aki két miniszterelnöki ciklusban túlszárnyalta az elítélt Ivo Szanadert, és akinek uralmát Alekszandar Vučić szerbiai autokratikus uralmához hasonlítják, vagy Zoran Milanović, a jelenlegi államfő, aki a modern horvát történelem egyik legképtelenebb kormányát vezette, és a becsmérléseiről, következetlenségéről és arroganciájáról ismert? – <a href="https://www.index.hr/vijesti/clanak/tko-je-veca-stetocina-andrej-plenkovic-ili-zoran-milanovic/2548798.aspx?index_ref=clanak_izdvojeno_d_vijesti" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!