Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Cikkünk folyamatosan frissül
Május 31-én rendeznek vitát a magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlamentben, amit délelőtt egy sajtótájékoztató előzött meg, ahol Gwendoline Delbos-Corfield jelentéstevő, Isabel Wisler-Lima, Thijs Reuten, Sophie In ‘t Veld és Malin Björkse árnyék-jelentéstevők számoltak be arról, ők hogyan látják a jogállamiság helyzetét Magyarországon.
Először Delbos-Corfield szólalt meg, aki kifejtette, hogy a jogállamisági vita és az arról szóló határozat elkészítése mögött két hónapnyi munka van. A francia EP-képviselő a magyar kormányt azért kritizálta, mert a kormány javaslatára a fideszes többségű parlament elfogadta azt a törvényt, ami lehetővé tenné, hogy az állampolgárok más állampolgárokat feljelentsenek, ha a „magyar életmódot” veszélyeztetnék.
Delbos-Corfield szerint ez a „putyini út”, amit a magyar kormány választott, és szembemegy az uniós értékrendekkel – ezért is döntöttek arról, hogy tartanak egy vitát az Európai Parlamentben a témáról, illetve az Európai Unió Tanácsa meghallgatta a magyar kormányt az ügyben.
Az EP-képviselő megjegyezte, hogy ugyan a törvényt nem vezették be, de más törvények kapcsán is sérülhetnek az uniós értékrendek Magyarországon
– példaként a tanárok sztrájkjogának lényegében ellehetetlenítő státusztörvényt említette.
A francia jelentéstevő kiemelte, hogy az Európai Parlament továbbra is azon dolgozik, hogy a Magyarországnak járó források maradjanak felfüggesztve, emellett céljuk, hogy az Orbán-kormány ne vegye át a soros elnökséget 2024 júliusában, rögtön az EP-választások után.
Szerinte utóbbi amiatt fontos, mert a Tanács elnökeként Magyarországra túl nagy feladat hárulna, miközben az Európai Bizottság következő ötéves ciklusának elnökéről döntenének a tagállamok és az EP-képviselők.
A francia EP-képviselő után Isabel Wiseler-Lima szólalt fel, aki kicsit odaszúrt az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak, amiért a már évek óta húzódó 7. cikkelyes eljárással lényegében nem történt előrehaladás, majd kifejtette, szerinte az elmúlt években semmilyen előrelépés nem volt a magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatban – emiatt úgy látja, a magyar kormány nem tudná ellátni a soros elnökséget.
Mi nem azt mondjuk, hogy a Tanácsnak mit kéne csinálni, hanem azt, hogy a Tanács találjon egy megfelelő megoldást, hogy megvédje az Európai Uniót és az alapvető értékeit. Az Európai Parlament hibázna, ha nem osztanánk meg az aggályainkat, és nem kérnénk, hogy [a Tanács] intézkedjen
– fejezte be gondolatát a luxemburgi EP-képviselő.
Thijs Reuten: Magyarország már nem demokrácia
A legélesebb kritikát Malin Björk fogalmazta meg, aki kijelentette: szerinte Magyarország már nem demokrácia. Emiatt felszólította a Tanácsot, hogy értse meg a kérdés súlyát, és cselekedjen.
Emiatt azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az országnak járó források felfüggesztésének megszüntetése érdekében csak a minimumot teljesíti, ami szerinte elfogadhatatlan.
Orbán Viktor még mindig […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!