Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hétfőn hosszú idő után először tartott közös kormányülést a német és a lengyel kormány, amelyen a két fél közötti nézeteltérések is felszínre kerültek – írja a Portfolio.
Lengyelország szerepe Európán belül az utóbbi években jelentősen felértékelődött. Miközben a kontinens nagyobb részén a Covid utáni felpattanás után stagnálás következett, Lengyelország stabil növekedést mutat: tavaly 2,9 százalékkal nőtt a GDP, idénre pedig 3,2 százalékos növekedést jeleznek előre. Ehhez képest Németországban tavaly 0,2 százalékos visszaesés volt, az idei várakozás pedig ugyanennyi, csak pluszban.
Nem mellesleg Lengyelország GDP-arányosan a legtöbbet költi védelmi kiadásokra a NATO-ban. 2026-ban a tervek szerint a GDP már 4,8 százaléka megy katonai kiadásokra, amivel majdnem elérik az idén megállapodott, de csak 2035-ig teljesítendő 5 százalékos NATO-célt. Bár a lengyel GDP elmarad a nagy nyugat-európai gazdaságokétól, a fegyverkezés így is nagyon látványos, Lengyelország az egyik legütőképesebb hadsereget építi Európában.
Ráadásul geopolitikailag is stratégiai fontosságú. Az Ukrajnába küldött nyugati katonai eszközöket szinte teljes egészében Lengyelországon keresztül szállítják, és Lengyelország a NATO legjelentősebb keleti bástyája.
Változékony viszony
A 2015 és 2023 között regnáló ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormánya idején Lengyelország meglehetősen konfrontatív viszonyt tartott fenn Németországgal. A PiS-kormány alatt fogadták el azt a határozatot, mely szerint a második világháború alatti német megszállás miatt Lengyelországot 1,3 billió eurós jóvátétel illeti meg Németországtól. Berlin a követelést soha nem ismerte el, és arra hivatkozik, hogy az 1950-es években Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság lezártnak minősítette a jóvátétel kérdését.
2023 decemberében Donald Tusk centrista kormánya került hatalomra, amely célul tűzte ki, hogy javítsa a lengyel–német viszonyt. Mivel Friedrich Merz révén májusban olyan kancellárja lett Németországnak, akinek a pártja, a CDU egy pártcsaládban ül Tusk pártjával, úgy tűnt, minden adott ahhoz, hogy a két ország kapcsolata virágkorát élje.
Ez azonban mégsem így lett. Júniusban győzött az elnökválasztáson a PiS által támogatott Karol Nawrocki, aki egyik élharcosa annak, hogy Lengyelország hajtsa be Németországon a háborús jóvátételt. Nawrocki győzelme után Tusk lépéskényszerbe került, és kénytelen volt a PiS számára kedves témákban keményebb álláspontot elfoglalni.
Lengyel követelések, német gesztusok
A kormányülést követő sajtótájékoztatón Tusk az előző kancellár, Olaf Scholz egyik tavaly júliusi ígéretére hivatkozott, aki akkor azt vetette fel, hogy Németország kompenzációt fizetne annak a 60 ezer lengyel állampolgárnak, aki a második világháborús német megszállás alatt károkat szenvedett, és még életben van. Az ügyben azonban azóta sem történt elmozdulás.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!