Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Oroszország, Kína, Dél-Afrika, Brazília és India vezetői találkoztak kedd és csütörtök között a dél-afrikai Johannesburgban. Az említett országok egyaránt a BRICS nevű tömörülés tagjai, amely jelentős gazdasági erővel bír, de a világ GDP-jéből való részesedésének tekintetében még nem előzi meg a G7-csoportot, azaz Japánt, Németországot, az Egyesült Államokat, Kanadát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Olaszországot.
Az idei BRICS-csúcs furcsasága, hogy bár minden ország az első számú vezetőjét delegálta, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor nem vett részt személyesen a tárgyalásokon. Helyét Szergej Lavrov külügyminiszter vette át, azonban az orosz elnök videokapcsolaton keresztül bejelentkezett, és kijelentette, hogy véget akar vetni az ukrajnai háborúnak.
Mindez azután történt, hogy Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főtanácsadója a spanyolországi Santanderben arról beszélt, hogy szeptemberben elkezdődhetnek az Ukrajna és Oroszország közötti, miniszteri szintű béketárgyalások.
A BRICS-találkozó középpontjában ezek mellett a blokk további bővítése, valamint a közös valuta állt. Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, valamint Narendra Modi indiai miniszterelnök egyaránt támogatását hangsúlyozta a BRICS bővítése kapcsán, míg Lula brazil elnök a közös valutával kapcsolatban úgy fogalmazott,
a BRICS-tagok közötti kereskedelmi és befektetési tranzakciók lebonyolítására szolgáló közös valuta létrehozása növeli fizetési lehetőségeinket és csökkenti sebezhetőségünket.
Lula már korábban is feszegette a közös valuta létrehozásának kérdéskörét. A BRICS áprilisi ülésén a brazil elnök rámutatott, szerinte erre azért lenne szükség, mert mi magyarázza, hogy a világ kereskedelmének döntő többsége dolláralapú? Arról, hogy a világkereskedelem miért dolláralapú, és hogy ennek van-e alternatívája, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Kína viszi a hátán a blokk gazdasági mutatóit
A közös valuta és a bővítés azt sugározhatja kifelé, hogy a BRICS rendkívül egységes tömörülés, a valóság azonban ennél jóval bonyolultabb.
A BRICS sokszínűbb, mint a G7. A tagállamok politikailag, gazdaságilag és katonailag is különböznek egymástól. A bővítés erre csak rátenne egy lapáttal. Ez azt jelentené, hogy bár a BRICS-tagok hangosabban bírálhatnák a Nyugat vezette nemzetközi rendet, azonban
jóval többet kellene küzdeniük azért, hogy egységes alternatívát kínáljanak vele szemben.
A tömörülés több funkciót is ellát. Az egyik az, hogy platformot biztosítanak a tagok számára, hogy bírálják azt, ahogyan az olyan intézmények, mint a Világbank, az IMF és az ENSZ Biztonsági Tanácsa mellőzik a „globális délt”, azaz a fejlődő országokat, miközben a nyugati hatalmak részesedése a világ össztermelésében fokozatosan csökken.
A BRICS-tömörülésnek ezzel szemben a gazdasági növekedés az egyik legnagyobb presztízsforrása. Bár tény, hogy ma már a BRICS össztermelése megelőzi a G7-eket, ha vásárlóerő-paritást nézünk, ugyanakkor ebben a tekintetben is rendkívül töredezett a blokk. Brazília, Oroszország és Dél-Afrika éves átlagos GDP-növekedése mindössze egy százalék 2013 óta, szemben a kínai és indiai hat százalékkal.
A blokk elszigeteltség esetén is támogatást nyújt. Jair Bolsonaro, Brazília volt elnöke is a BRICS-tagokhoz fordult, miután szövetségese, Donald Trump elhagyta a Fehér Házat. Manapság Oroszországnak nagyobb szüksége van a tömörülésre, mint valaha. Ezt jól mutatja, hogy a brit Economist tudósítójának azon kérdésére, hogy mi a célja Oroszországnak a BRICS-tagsággal, a dél-afrikai orosz nagykövet csak annyit válaszolt,
az, hogy még több barátot szerezzünk magunknak.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/08/25/brics-csucstalalkozo-kina-oroszorszag-india-brazilia-del-afrika/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!