Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Pillanatról pillanatra változik Iránban a helyzet, a háború kimenetele egyre kevésbé kiszámítható – akár az állami vezetők, akár a befektetők, akár az átlagemberek szemszögéből nézzük. Szinte minden Donald Trump és Modzstaba Hamenei döntésein múlik. Az amerikai elnök hétfőn egymásnak ellentmondó jelzéseket küldött: a háborút „rövid kirándulásnak” nevezte, amely „hamarosan” véget érhet, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy addig nem szabad befejezni, amíg Irán „hosszú időre elveszíti minden képességét olyan fegyverek fejlesztésére, amelyek az Egyesült Államok, Izrael vagy szövetségeseink ellen irányulhatnának”.
Korábban a Fehér Házban válságok idején bevett módszer volt, hogy különböző területek szakértői bevonásával több lehetséges forgatókönyvet dolgoztak ki. A CNN elemzői három esetet vizsgáltak meg, hogyan végződhet az iráni konfliktus. Azt azonban már az elején leszögezték, hogy bármelyik forgatókönyv valósul is meg, a katonai művelet befejezéséhez hetekre van szükség.
A Pentagon alapvetően arra készül, hogy megsemmisítse Irán katonai infrastruktúráját, valamint a perzsa állam nukleáris létesítményeit. Ez megvalósítható feladatnak tűnik az amerikai haderő számára, de hosszabb időbe telik, mint az előzetesen kalkulált négy-hat hetes időkeret.
A forgatókönyvek viszont mindig az aktuális helyzetet tükrözik, a jelenlegi elemzésnél feltételezik, hogy Irán új legfelsőbb vezetője életben marad, és Teheránban nem történik drasztikus politikai változás. Továbbá magasan maradnak az energiaárak, még akkor is, ha a hajók újra átkelhetnek a Hormuzi-szoroson.
Amíg a konfliktus egy létfontosságú tranzitútvonal szívében folytatódik, a gazdasági utórengések globálisan érezhetők lesznek. Irán célja a gazdasági veszteségek fokozása, hogy rávegye Donald Trumpot a háború mielőbbi lezárására, amire az amerikai elnök egyelőre nem hajlandó. E változók alapján pedig három lehetséges forgatókönyv várható az iráni konfliktus lezárására.
Kezes báránnyá válik Irán
A legnagyobb eséllyel az a forgatókönyv valósul meg, amelyben Donald Trump kellő időt ad az amerikai hadseregnek arra, hogy megsemmisítse Irán nukleáris és katonai erejét. Eközben kezeli a háború gazdasági hatásait, és az amerikai elnök kitart az általa elrendelt akció mellett. Ennél az esetnél azzal számolnak az elemzők, hogy március végére Irán katonai kapacitása és védelmi ipari bázisa jelentősen meggyengül, az ország politikai struktúrája azonban érintetlen marad. Vagyis a katonai akció eléri a kitűzött célt az Egyesült Államok részéről, de nem dönti meg az iráni rezsimet.
Ezt követően az Egyesült Államok fenntartja szankcióit Iránnal szemben mindaddig, amíg az ország új kormánya nem mond le a nukleáris és a hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétaprogramról, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói alá esnek. Katonailag az Egyesült Államok és Izrael folytatná a légtér ellenőrzését Irán felett, hiszen utóbbinak meggyengülne a légvédelme. Ha pedig a perzsa állam megpróbálná újraindítani rakéta-, drón- vagy nukleáris programját, akkor előbbiek könnyedén újra légicsapást mérhetnek rá.
A legesélyesebbnek tartott forgatókönyvvel Irán olyan helyzetbe kerülhet, mint az 1990-es években Irak, tehát annyira meggyengül, hogy az Egyesült Államok könnyedén kordában tudja tartani. Ugyan Donald Trump terve, a rezsimváltás nem valósul meg, de az országban zajló politikai feszültségeket figyelembe véve várható, hogy tüntetések robbannak ki.
Ellenkező hatást ér el Donald Trump, mint amit tervezett
Az Egyesült Államok szempontjából a legrosszabb eset az lehet, ha a gazdasági fejlemények arra kényszerítik Donald Trumpot, hogy még a háború lezárása előtt győzelmet hirdessen. Ettől viszont Irán megerősödötten jön ki a konfliktusból, mert katonai és nukleáris […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!