Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Iránban ritkán történik hirtelen fordulat. A változás inkább lassan, rétegről rétegre rakódó feszültségek mentén bontakozik ki. Az elmúlt hetek tüntetései is ilyenek. Nem egyetlen esemény, nem egyetlen döntés robbantotta ki őket, hanem a hosszú ideje érlelődő társadalmi elégedetlenség. A gazdasági nehézségek csak az utolsó lökést adták meg egy olyan rendszerrel szemben, amely sokak szemében már régóta nem kínál jövőt.
A riál értékvesztése, az infláció és az alapvető élelmiszerek drágulása mindennapi tapasztalat Iránban. Ezek azonban önmagukban nem magyarázzák meg azt az elszántságot, amellyel emberek milliói vonultak utcára Teherántól Tebrizig. A tiltakozások gyorsan túlnőttek a gazdasági követeléseken, és egyre inkább politikai tartalmat kaptak. Olyan rigmusok hangzanak el, mint a „halál a diktátorra” vagy „halál az Iszlám Köztársaságra”, amelyek egyértelműen az 1979 óta hatalmon lévő elit elszámoltatását vetítik előre.
A tüntetések néhány nap alatt országos méretűvé váltak, és mostanra már mind a 31 iráni tartományra kiterjednek. A hatalom válasza kíméletlen. A biztonsági erők keményen fellépnek, éles lőszert vetnek be, ami miatt egyes források szerint már legkevesebb 500 ember vesztette életét (más források 2000-nél is több halottról számolnak be), és tízezreket vettek őrizetbe.
Emellett az országos internetleállítás is azt jelzi, hogy Teherán nem enged a nyomásnak. Ez utóbbi részben megakadályozza, hogy a biztonsági erők brutális fellépése napvilágra kerüljön, ennek ellenére egyes megfigyelők pontos képet tudnak adni a helyzet komolyságáról.
De ki is az a Reza Pahlavi?
A kiélezett iráni belpolitikai helyzetben ismét előtérbe került Reza Pahlavi neve. Az utolsó iráni sah fia immár közel öt évtizede él száműzetésben, és sokáig inkább történelmi jelképként, semmint tényleges politikai szereplőként tartották számon. Az utóbbi időben azonban többször is megszólalt, és üzenetei láthatóan visszhangra találtak. Videóiban békés, ugyanakkor határozott fellépésre buzdít, hangsúlyozva, Irán jövőjéről kizárólag az iráni nép dönthet.
Reza Pahlavi 1960. október 31-én született. Édesapja Mohammad Reza Pahlavi sah volt, Irán uralkodója. A sah hatalmát az 1953-as, amerikai támogatással végrehajtott puccs erősítette meg, és ezt követően is szoros kapcsolatot ápolt az Egyesült Államokkal. Az 1970-es években Irán jelentős olajbevételekre tett szert, de ezekből nem részesült mindenki egyformán. Sok ember elégedetlen volt a rendszerrel, különösen a politikai ellenfeleket elnyomó titkosszolgálat, a SAVAK működése miatt.
A koronaherceg Reza Pahlavi 1978-ban hagyta el Iránt, amikor az Egyesült Államokban, egy texasi katonai bázison kezdett repülési tanulmányokat. Egy évvel később apja az iszlám forradalom elől menekült külföldre, Iránban pedig síita vallási vezetők vették át a hatalmat. A sah halála után, 1980-ban a száműzetésben élő királyi udvar bejelentette, hogy a koronaherceg Pahlavi 20. születésnapján formálisan is átvette a sah címet, bár ez értelemszerűen nem járt tényleges hatalommal.
Az elmúlt mintegy öt évtizedet főként az Egyesült Államokban töltötte, Los Angeles és Washington között ingázva, miközben különböző módokon igyekezett befolyást szerezni az iráni közéletben. Már a nyolcvanas években is próbálkozott, mivel amerikai sajtóértesülések szerint egy rövid, illegálisan […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!