2024. február 24., szombatMa Alfréd napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2024.02.24. Alfréd Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Budapesten már 1994-ben tudni lehetett, hogy ki fog törni az ukrajnai háború

Hirdetés

Budapesten már 1994-ben tudni lehetett, hogy ki fog törni az ukrajnai háború

A nemzetközi kapcsolatok szakértői a közelmúltban gyakran emlegették az 1994-ben aláírt úgynevezett Budapesti Egyezményt, amelynek értelmében Oroszország garantálta Ukrajna számára annak területi sérthetetlenségét, azért cserébe, hogy az ország átadja az oroszoknak a Szovjetunió széthullása után a területén maradt több ezer atomtöltetet. Most az akkor, harminc évvel ezelőtt kialakult vitába igyekszünk betekinteni úgy, hogy felidézzük a Foreign Affairs című külpolitikai szaklapban John J. Mearsheimer, a Chicagoi Egyetem Politikatudományi Tanszéke professzorának tollából megjelent vitacikket, amely a helyzet elemzése után azt tanácsolta, hogy a tartós béke jegyében, az atomtölteteket Ukrajna ne adja át az oroszoknak. Számunkra jelenleg nem is annyira az érvelés a lényeges a jelen helyzetben, hanem sokkal inkább az abba való betekintés, hogy már akkor mennyire lehetett előre látni egy Ukrajna elleni orosz fegyveres konfliktus kialakulását.

A szerző akkori véleménye szerint egy nukleáris fegyverekkel felszerelt Ukrajnának két okból is lett volna értelme. Először is az Oroszország és Ukrajna közötti béke fenntartása miatt. Ez annak biztosítását jelentette volna, hogy az oroszok, akiknek már akkor is rossz kapcsolata volt Ukrajnával, nem próbálják meg azt visszafoglalni. Az elemző akkori következtetése szerint

Ukrajna nem tudja magát hagyományos fegyverekkel megvédeni egy atomfegyverekkel rendelkező Oroszországgal szemben, és egyetlen állam – beleértve az Egyesült Államokat – sem fog érdemi biztonsági garanciát nyújtani neki.

A nukleáris fegyverek elterjedése nem segíti elő axiomatikusan a békét, és bizonyos esetekben akár háborút is okozhat. Mégis: összességében a hidegháború utáni Európa stabilitásának fenntartásához a legjobb megoldás az, ha minden nagyhatalom – beleértve Németországot és Ukrajnát is – biztonságos nukleáris elrettentő eszközökkel rendelkezik.

Hirdetés

A Szovjetunió felbomlásával Ukrajna területén közel 4000 nukleáris fegyver maradt. Az ukrán vezetők Ukrajna függetlenségének 1991. december 1-jei kikiáltása előtt és közvetlenül azután is hangsúlyozták, hogy Ukrajna 1994 végéig minden nukleáris fegyverét átadja Oroszországnak, aláírja az atomsorompó-szerződést, és nukleáris fegyverek nélküli állam életét éli.

Ezért fontos a béke a két ország között

A lap 1993-ban azt írta, hogy a háború Oroszország és Ukrajna között katasztrófa lenne, ugyanis a nagyhatalmi háborúk nagyon költségesek és veszélyesek, tömeges emberveszteséget és világméretű zűrzavart okoznak, és esetleg más országok bevonásával tovább is terjedhetnek. Egy ilyen háború valószínű eredménye – Ukrajna orosz visszafoglalása – egész Európa békekilátásait rontaná. Növelné az orosz-német összeütközés veszélyét, és élesen kiélezné a biztonsági versenyt az egész kontinensen.

Már akkor is látszott, hogy egy Oroszország és Ukrajna közötti hagyományos háború hatalmas katonai veszteségekkel és sok ezer civil meggyilkolásával járna. Az oroszok és az ukránok között „a múltban kölcsönös ellenségeskedés alakult ki; ez az ellenségeskedés, valamint a népességük keveredése felveti annak lehetőségét, hogy a köztük lévő háború boszniai típusú etnikai tisztogatással és tömeggyilkosságokkal járhat”. Harminc évvel ezelőtt is világos volt, hogy a háború menekültek millióit indítaná el, akik Nyugat-Európa határainál jelennek meg. A lap már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy

Ukrajnában 14 működő atomreaktor van, amelyek új Csernobilokká válhatnak ha egy hagyományos háborúban megtámadják őket.

A cikk az Oroszország és Ukrajna határain túli eszkaláció veszélyeire is figyelmeztetett. Már akkor felmerült, hogy az oroszok úgy dönthetnek:a háború közepette visszafoglalják a volt Szovjetunió más részeit, vagy megpróbálhatják visszaszerezni Kelet-Európa egy részét. A szakértő víziója szerint egy ilyen esetben Lengyelország és Belarusz egyesítheti erőit Oroszországgal Ukrajna ellen (ekkor még nem látszott, hogy Belarusz hosszú távon Oroszország alárendeltje lesz), vagy összefoghat Ukrajnával, hogy megakadályozza az oroszok újbóli térnyerését. A németeket, az amerikaiakat vagy a kínaiakat az orosz győzelemtől való félelem rángathatja be. (A kételkedőknek nem szabad elfelejteniük, hogy az Egyesült Államoknak nem állt szándékában Európában harcolni, amikor 1914-ben és 1939-ben kitört a háború). Végül, a nukleáris fegyvereket véletlenül vagy szándékosan bevethetik egy harmadik állam ellen.

Az európai biztonsági környezet minden bizonnyal forróvá és versengővé válna egy Ukrajnával folytatott orosz háború nyomán – írta a lap. Más nagyhatalmak gyorsan és élesen lépnének a további orosz terjeszkedés megfékezésére. Az oroszok ekkor – biztonsági […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/08/31/haboru-orosz-ukran-haboru-okok-tortenelem-john-j.-mearsheimer-budapesti-memorandum/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

200 gyerek meghalt, börtönbe kerül a köhögés elleni szirupot gyártó cég vezetője

Két év börtönbüntetést kaptak, és 1 milliárd indonéz rúpia (63 056 dollár; 51 786 font) …