Május elején Oroszország németországi nagykövete ünnepséget rendezett a második világháborúban aratott szovjet győzelem tiszteletére. A nagykövetségen, egy Sztálin-kori kolosszusban, amely nagyobb területet foglal el Németországban, mint a közeli Parlament épülete, számos méltóság vendégeskedett. A kommunista Kelet-Németország utolsó vezetője, a ma 86 éves Egon Krenz a csillárok alatt elvegyült Gerhard Schröderrel, az egyesült Németország 1998 és 2005 közötti kancellárjával (aki nemrég még az orosz energiacégek lobbistája volt). Tino Chrupalla, az Alternatíva Németországért (AfD) nevű szélsőjobboldali párt társelnöke az Orosz Föderáció színeiben pompázó nyakkendőt viselt − írja elemzésében a The Economist.
Az esemény a német sajtóban némi gúnyolódást váltott ki, de egyébként kevés figyelmet kapott. Tizenhét hónappal Oroszország Ukrajna elleni háborúja után a közvélemény Németországban is, mint Európa-szerte, túlnyomórészt úgy tekint Oroszországra mint agresszorra, akit el kell kerülni, Ukrajnára pedig mint védekezőre, aki segítséget érdemel. Bármekkora volt is a súlyuk a múltban, az orosz befolyás különböző közvetítői mostanra eljelentéktelenedtek.
Szívesen figyelmen kívül hagyják
Schröder például az igazgatótanács elnöke volt a Németországot az orosz gázzal összekötő, mára már bezárt Északi Áramlat gázvezetékek igazgatótanácsában. Tavaly nyáron Oroszország lezárta a csöveket, amelyeket aztán titokzatos szabotőrök felrobbantottak. Az exkancellárt kiközösítették, kitiltották a Szociáldemokrata Párt rendezvényeiről (bár továbbra is párttag marad), és megfosztották a kormány által biztosított irodahelyiségektől.
Ami Chrupallát illeti, az AfD vezetőjének Oroszországgal való bizalmaskodása nem csak a német bulvársajtót bosszantotta. Kiszivárgott üzenetekből kiderült, hogy saját pártjának parlamenti képviselői is megdöbbentek.
De még ha Oroszországnak az Európa-szerte való meggyőzőerő kivetítésére tett erőfeszítései nem is sikerültek teljesen, nem is vallottak teljes kudarcot. A németek által Putyinverstehernek nevezett szubkultúra − a Vlagyimir Putyin orosz vezetőt „megértő” szimpatizánsok − a főáramlaton kívül él. Az ő suttogásuk Európa-szerte vezérmotívumot alkot az olyan, látszólag egymástól független gondok, mint az infláció, a közszolgáltatások összeomlása, az elhatalmasodó szabályozások és a bevándorlástól való félelem miatti panaszkodásban.
A morgolódók még csak most kezdik kétségbe vonni kormányaik Ukrajnának nyújtott nagylelkűsége mértékét, amely idén februárig több mint 60 milliárd eurót (22 ezer milliárd forintot) tett ki Brüsszel és az EU egyes tagállamai által nyújtott gazdasági és katonai támogatásként (Nagy-Britanniával együtt ez 70 milliárd euró – 26 ezer milliárd forint –, ami nagyjából megegyezik az amerikai hozzájárulással). De ha Ukrajna harca túl sokáig tart, vagy rosszul sül el, rengetegen várnak arra, hogy megkezdjék a felelősségre vonást.
Európa hasznos hülyéinek − a hidegháború idején így hívták a szovjetek azon támogatóikat, akik nem anyagi érdekből, hanem saját meggyőződésből támogatták őket − spektruma széles. A politikában a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártok sok mindenben nem értenek egyet, de Ukrajnával kapcsolatban ezek a szélsőségek gyakran közeledtek egymáshoz az azonnali „béke” követelésében, amely az orosz agressziót ukrán területetekkel jutalmazná.
A médiában és az akadémián az értelmiségiek, úgy tűnik, még mindig szívesen figyelmen kívül hagyják Oroszország birodalmi szándékait és a bűnözésbe való belesodródását bizonyító bizonyítékokat, ehelyett az európai összefonódást fájlalják azzal, amit Amerika és Oroszország vagy talán − még vadabb spekulációval élve − Amerika és Kína közötti proxy háborúnak neveznek. És az üzleti világban – a többszörös nyugati szankciók ellenére – Oroszországnak még mindig rengeteg „barátja” van.
Bár főleg csendesen, több európai kormány is támogatja Putyint
A lap szerint Putyin támogatói között több európai kormány is szerepel. Közülük – mint írták – Orbán Viktor,
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!