Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A The Economist című lap írt elemzést a helyzetről. Felidézték, hogy a II. világháborús szövetséges hatalmak normandiai, D-napi partraszállására való megemlékezésének előestéjén Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke közvetlen párhuzamot vont az ukrán ellentámadással. A cél − mondta − ugyanaz, mint közel nyolc évtizeddel ezelőtt: „Felszabadítani a megszállt területeket és felszabadítani egy olyan országot, amelyet igazságtalanul támadott meg egy agresszor nemzet, ebben az esetben Oroszország”.
A lap úgy véli, hogy akkor is, mint most, a harcok fogják meghatározni Európa jövőbeli biztonsági rendjét.
Azonban Ukrajna nyugati támogatói számára a háború végső célja sokkal kevésbé egyértelmű, mint 1944-ben a szövetségesek számára volt. A náci Németországgal ellentétben Oroszország atomhatalom.
Nehéz elképzelni teljes kapitulációját. Ukrajna bevallott célja, hogy visszahódítsa az összes területet, amelyet Oroszország 2014 óta elfoglalt, visszaállítva az 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásakor meghatározott határokat. De még ha az ukrán hadsereg ezt el is tudja érni, ami erősen kétséges, félő, hogy
OROSZORSZÁG EGY ILYEN EREDMÉNYT OLYAN MEGALÁZTATÁSNAK TEKINTENE, AMELYNEK ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN MÉG AZ ATOMFEGYVEREK BEVETÉSÉT IS MEGFONTOLHATNÁ.
Ennek végeredménye egy sokkal bizonytalanabb háborús cél: Ukrajna minél több veszteséget akar okozni és területi nyereséget elérni, hogy megerősítse magát addigra, amikor megpróbál modus vivendit elérni a meggyengült Oroszországgal. E gondolkodásmód szerint pozitív eredmény lenne, ha Ukrajna új, nyugati fegyveres dandárjai elvágnák az Oroszország és a Krím félsziget közötti szárazföldi hidat, vagy elég közel kerülnének ahhoz, hogy veszélyeztessék az orosz állásokat a Krímben.
A NYUGATI TISZTVISELŐK TÖBBSÉGE AZONBAN SZERÉNYEBB NYERESÉGRE SZÁMÍT: UKRAJNA VISSZAVESZI ÉS MEGTARTJA AZ ELMÚLT ÉVBEN ELVESZTETT TERÜLETEK STRATÉGIAIlag KEVÉSBÉ JELENTŐS SZELETEIT, DE LEGALÁBB MEGMUTATJA, HOGY MÉG MINDIG KÉPES ELŐREHALADÁST ELÉRNI A HARCTÉREN.
A pesszimista nézet szerint az ukránok nehezen jutnak át az orosz védelmen, csak kisebb célokat érnek el, és végül patthelyzetbe kerülnek. A The Economist szerint az, hogy az ukrán erők kudarcot vallanak, ellentámadásnak teszik ki magukat és visszavonulnak, szinte kizárható, mivel Oroszországnak nincsenek meg az eszközei egy nagy előrenyomuláshoz, és mivel a nyugati szövetségesek kétségtelenül gyorsan fokoznák az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Bár az ukrán erők elszántsága és hozzáértése lesz a döntő, külső tényezők is befolyásolni fogják a végeredményt. Az amerikai elnök, Joe Biden két átfogó célt tűzött ki maga elé: egyrészt azt, hogy Ukrajna ne szenvedjen vereséget, másrészt azt, hogy a NATO ne keveredjen közvetlen konfliktusba Oroszországgal, ami a nukleáris eszkaláció kockázatával járna. Már a háború elején elutasította, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába vagy repüléstilalmi zónát vezessen be. Azonban egyre nagyobb mennyiségű és kifinomultabb fegyvereket szállított, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát.
Ugyanilyen fontos volt az is, hogy Amerika és szövetségesei hírszerzési, tervezési és kiképzési támogatást nyújtottak. Ukrajna ma Európa egyik legnagyobb hadseregével rendelkezik, amelyet a világ legerősebb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!