Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nem ért véget a terézvárosi Airbnb-saga. Miről is van szó? Arról, hogy
Terézváros 2026. január 1-től betiltja a közösségi lakáskiadást, miután a Kúria kimondta, hogy a kerület rendelete nem törvényellenes, és hatályba léphet.
A döntés radikálisan átalakíthatja a rövid távú szálláshelyek piacát és a belvárosi ingatlanpiacot – de a hatások még bizonytalanok. A bérleti piacra gyakorolt hosszú távú hatás „még nincs érvényben”, míg a másik oldalon a tiltás a rövid távú kiadók jövőjét és a turisztikai szektor kieső bevételeit hangsúlyozta.
Így határozott a Kúria
Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria 2025 novemberében hozott döntésével elutasította a Budapest Főváros Kormányhivatala indítványát, amely a Terézváros önkormányzat 2026. január 1-től hatályos Airbnb-rendeletének törvényellenességét kérte volna megállapítani. A határozat értelmében a VI. kerület önkormányzata által meghozott szabályozás, amely gyakorlatilag nulla napra korlátozza a rövid távú lakáskiadások számát évente, nem ütközik jogszabályba, és nem sérti a vállalkozás szabadságát, így január 1-én hatályba lépett.
A Kúria döntése – mely konkrétan a Köf.5.023/2025/4. számú határozatban rögzített, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt elutasította – azt is tartalmazza, hogy a rendelet kihirdetése és hatálybalépése azonos módon történjen meg.
A jogi vita hátterében az állt, hogy a kormányhivatal szerint a teljes tiltás – azaz az éves kiadható napok számának nullában való meghatározása – sértheti a kereskedelmi törvény felhatalmazását és a vállalkozáshoz való jogot. A Kúria azonban a rendeletet arányos beavatkozásként értékelte, amely a lakók nyugalmának védelmét szolgálja, és nem csorbítja jogellenesen a vállalkozások szabadságát.
Az ítélet egyértelműen zöld utat ad a tiltásnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy
Terézvárosban január 1-től nem lehet hivatalosan airbnb- vagy más hasonló, rövid távú lakáskiadást folytatni.
Hullámok a lakáspiacon – még nincs kifutó kép
Itt tartunk tehát jelenleg. De vajon milyen hatással lehet ez az ingatlanpiacra – hiszen fontos kiemelni, hogy a kormány azért korlátozta, majd tiltotta be teljesen az „airbnb-zést”, mert a lakhatási válság egyik elemeként tekint a rövid távú lakáskiadásra, mondván, hogy az így kiadott lakások kikerülnek nemcsak az eladói, de a hosszú távú bérlői piacról is.
Többször is foglalkoztunk már a témával az Indexen, és ezúttal is ingatlanpiaci szereplőket kérdezünk arról, a tiltás hogyan csapódhat le a terézvárosi ingatlanpiacon.
A VI. kerületben körülbelül 2700 olyan lakás volt, amelyet korábban rövid távú kiadásra használtak – ezek a lakások most jó részben kikerültek a piacra eladás vagy hosszú távú bérbeadás formájában – mondta Csendes-Kálmán Szilvia, a Columbus Ingatlan ügyvezető-tulajdonosa. Szerinte a hosszú távú bérleti piacra való áttérés nem hozott egyből „látható változást az év végéhez képest”, vagyis a kilakoltatások vagy hirtelen árcsökkenések nem jelentkeztek automatikusan. A rendelkezésre álló lakások száma ugyan megnőtt, de a bérlők válogatnak, és míg egy éve az ingatlanirodák válogattak a bérlők közül, most sokkal több érdeklődő közül kevésbé tudnak sikeresen bérlőt találni.
„Az albérletárak nagyon magasak, és a tulajdonosok nem hajlandók lejjebb vinni azokat”
– állapította meg Csendes-Kálmán Szilvia, rámutatva, hogy noha lenne kapacitás csökkenteni az árakat, a gyakorlatban ez eddig nem történt meg.
A hosszú távú piacon még egyértelműbb, hogy „sok lakás vár kiadásra, és a bérlők között jelentős számban vannak külföldiek”, de a magyar bérlők fizetőképessége korlátozott marad az elszállt ingatlanárak miatt.
Úgy látja, hogy míg az eladási árak egyelőre nem csökkentek, a kereslet visszafogottabb, és ha „nem is csökken, nem is fog egy ideig nőni” a kerületben a lakások értéke. A hozamoknál pedig – ha a kiadói szándék hosszú távú bérbeadás felé tolódik – lehet némi csökkenés, de nem feltétlenül drámai, mert a hosszú távú bérleti díjak és a rövid távú kiadásokból származó bevételek összehasonlítása még éppen kiegyenlítheti egymást.
Összességében tehát a piaci átmenet „ingatag”, és a tiltás nem hozott […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!