Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
A hazai innováció fejlettségi szintje az uniós országok rangsorában gyenge közepes, világszinten inkább gyenge – jelezte lapunknak Boros Áron, aki szerint az innováció előretöréséhez több területen kell jobban teljesítenünk:
- kellenek a vonzó, piaci versenyben edzett üzleti lehetőségek,
- elérhető szürkeállomány,
- kiszámítható gazdaságpolitikai környezet,
- és kellően sok jó példa.
Boros szerint a magyar költségvetés helyzete és a szakpolitikai súlypontok jelenleg nem engednek meg több állami forrást az innováció támogatására. „A hazai cégek zöme kis- és középvállalat (kkv), amely cégek köre szintén nem engedhet meg komolyabb befektetéseket az innovációba, mert egyfelől alultőkésítettek és jellemzően kockázatkerülőek. A mikro- és kis méret felett is inkább a stabil beszállítói létet, semmint a rizikósabb új irányokat választják.
A nemzetközi multinacionális cégek pedig a kelet-közép európai régióba a gyártósorokon kívül maximum alkalmazott kutatásokat telepítenek, amik eredményeit jellemzően az anyaországaikban hasznosítják, és – néhány kivételtől eltekintve – a magas hozzáadott értékű kutatások továbbra is a külföldi anyacégeknél zajlanak
– fogalmazott Boros. Szerinte a fejlődés érdekében a források felhasználási minőségén kell javítani. „Olyan innovációvezérelt területeken kell nyitnunk, amelyek üzletileg potensek, de valamilyen akadály miatt eddig nem használtuk ki a bennük rejlő lehetőséget”.
Színre lépnek a főszereplők: az egyetem és a tőke összefog
Boros szerint az innovációs siker receptben az első szereplő az egyetem, amely köztudottan az innovációs ökoszisztéma alappillére.
Sajnos a felsőoktatás a képzés és alapkutatáson kívül csak érintőlegesen koncentrál azokra az innovációs projektekre, amelyek piacképesek és bevételt termelhetnének
– véli a Stradamus vezére. Hozzáfűzte, hogy mivel éles innovációs tapasztalatokkal jellemzően nem rendelkezik az átlagos hazai egyetem, szükséges mellé egy másik szereplő. Ez a másik szereplő pedig a tőkepiacról jön.
Boros kifejtette: „A hazai tőkepiac már közel 30 éve fejlődik és ér el eredményeket. A rendszerváltás után a tőzsde játszotta a fejlődésben az innováció finanszírozásában a főszerepet. A gyógyszeripar privatizációja, illetve az OTP vagy a Mol tőzsdére vitele felkeltette a magánbefektetők érdeklődését és nagymértékben emelte ezen vállalatok innovációs képességét, így lehettek azok regionálisan igazán vezetők saját ágazataikban.
A megoldás tehát, hogy az egyetemeket kössük össze olyan tőkepiaci szereplőkkel, amelyek értik a piac működését, nemzetközi kapcsolatrendszerükkel erősítik és a jelenleginél sokkal inkább üzleti alapra helyezik az egyetemi berkekből bőségesen feltörő innovációkat.
A cégvezető emlékeztetett, hogy az innovációs fejlődés második nagy hulláma 2010-ben kezdődött, amikor az uniós JEREMIE program kockázati tőkekezelő társaságokat segített elindítani. Ekkor elkezdett kialakulni egy új piac. Első körben uniós és magánpiaci, majd állami forrásokkal kialakult, pontosabban megerősödött az addig inkább csak csírájában létező a hazai kockázati tőke (VC) majd a Private Equity (PE) szektor.
Hogyan álljunk új növekedési pályára?
Boros Áron szerint a legjobb tanács ilyenkor, hogy építkezzünk a sikeres tapasztalatokból, és találjunk olyan lehetőségeket, amelyek új perspektívát nyitnak. Sorra vettük, hogy Magyarország mire építhet:
- Egyrészről az állam aktív szerepvállalása és elkötelezettsége továbbra is fontos.
- Másrészről kialakult egy szakértői közösség, több száz emberből, amely már több mint 10 éves […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/09/30/innovacio-egyetem-toke-nobel-boros-aron/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!