Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
„Februárig az államháztartás központi alrendszere 1704 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak” – olvasható a napokban megjelent februári költségvetési jelentésben, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt három dolgot érdemes kiemelni:
- Ahogy arra a jelentés is kitért, az áfabevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik. Az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfakiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza.
- A kormány az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Ennek költségvetési hatása az alapnyugdíjjal együtt, valamint a nyugdíjszerű ellátásokkal együtt 1041 milliárd forintot tett ki.
- Illetve a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak – mintegy 855,4 milliárd forintot tettek ki.
Az egyszeri pluszterhek mellett az Index által megkérdezett szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy egy-két havi adatból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A gazdasági helyzet erőteljesen befolyásolja a költségvetési folyamatokat. Így a vártnál lassabb növekedés rányomja a bélyegét a költségvetésre.
A költségvetés a kihívásokkal teli környezetben is helytáll, a családtámogatások, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, valamint a rezsicsökkentés fenntartása emiatt jelentős költségeket emészt fel. Eközben a kamatcsökkentések hatása csak késleltetve jelenik meg a kiadásokban. Bevételi oldalon az áfabevételeket kell kiemelni, itt továbbra is látható, hogy a fogyasztás még nem állt helyre
– összegezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Szerinte a februári hiányban a kamatkiadások játszották az egyik legjelentősebb szerepet – megközelítette az 560 milliárd forintot, amely majdnem a háromszorosa a tavalyi szintnek. „Itt az állampapírok kamatozásának átárazódása mellett az éven belüli kamatfizetések átrendeződését kell kiemelni, amely majd a következő hónapokban kisebb kiadással jár.”
A rémhíreknél fontosabbak a részletek
Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban annak adott hangot, hogy a pénzügyminiszter mellett most már Nagy Mártontól is „pofonokat” kap, vagyis a két tárcavezető egyes beruházások leállítását vagy elhalasztását kérte, de konkrétumokra nem tért ki. A nemzetgazdasági minisztert meg is kérdezték, hogy kell-e megszorításokra készülni. Válaszában leszögezte, dolgoznak a költségvetés finomhangolásán.
Molnár Dániel szerint az elmúlt napokban megjelent átcsoportosítások megfelelnek a korábbi években látottaknak: a forrásokat a költségvetésen belül oda mozgatják, ahol szükséges. Ezenfelül kiugróan magas tétel nem azonosítható, még a hivatalok és a közműszolgáltatás díjának fedezésére átcsoportosított 150 milliárd forint sem tekinthető kirívónak.
TEHÁT AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL A KÖLTSÉGVETÉS TÉNYLEGES HELYZETE NEM MÓDOSUL.
Az eredetileg tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél 4,5 százalékra változott. (Érdekesség, hogy egy visszapattanási időszakban egyes gazdaságpolitikai felfogások szerint ez nem is feltétlenül probléma, sőt versenyelőnyt jelenthet.) A hiány mértéke mindig erőteljesen függ a gazdasági teljesítménytől, amit jelenleg a külpiacaink teljesítménye, elsősorban Németországé korlátoz az exporton keresztül.
Varga Mihály pár napja részletesen kifejtette, hogy a kormány 2-3 százalék körüli növekedéssel számol, a korábbi 3-4 helyett. Vagyis némiképp szerényebb bővülést vár a kabinet. „A Nagy Márton által felvetett 3 százalék közeli növekedés mellett […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!