2024. május 25., szombatMa Orbán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 356,00 Ft | CHF: 389,00 Ft
2024.05.25. Orbán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 356,00 Ft | CHF: 389,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Mire elég a magyarok pénze, miközben rekordon a világ katonai kiadásai?

Hirdetés

Mire elég a magyarok pénze, miközben rekordon a világ katonai kiadásai?

A világ összes katonai kiadása 2023-ban rekordmagasságra, 2,4 ezer milliárd dollárra emelkedett, miután az előző évhez képest kiugróan, 6,8 százalékkal nőtt reálértéken. Ez megfelel a globális GDP 2,3 százalékának – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentéséből.

A katonai kiadások kilenc éve folyamatosan emelkednek és 2009 óta először fordult elő, hogy a világ minden régiójában nőttek. Ez összefügg az ukrajnai háborúval, valamint a Közel-Keleten és a Csendes-óceáni térségben növekvő feszültségekkel – mondta Nan Tian, a SIPRI vezető kutatója a szervezet közleményében.

Ukrajna és Oroszország 2023-ban 51, illetve 24 százalékkal növelték katonai kiadásaikat egy év alatt. Oroszország tényleges katonai kiadásai így is jóval Ukrajna felett maradtak, a becslések szerint 109 milliárd dollárt tettek ki, amivel az USA és Kína mögött a harmadik legnagyobb költekező nemzetközileg.

Hirdetés

Mivel azonban Oroszország pénzügyi adatai a háború óta átláthatatlanok, ezért könnyen lehet, hogy az ország katonai kiadásait alulbecsülték, és az akár jóval meg is haladhatja a GDP 5,9 százalékát – jegyezte meg a jelentés.

Az orosz hadsereg vadászgépei a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartandó katonai díszszemle egyik próbáján Moszkvában 2020. június 20-án
MTI / EPA / Szergej Ilnyickij

Ukrajna katonai kiadásai eközben mintegy 64,8 milliárd dollárt tettek ki, ami az ukrán GDP 37 százalékát emésztette fel, de saját forrásból még így is csak az orosz kiadások 59 százalékát tudták összeszedni.

Ukrajna azonban legalább 35 milliárd dollár katonai segélyt is kapott az év során, ami saját katonai kiadásaival együtt már az orosz kiadások mintegy 91 százalékát tették ki.

Az orosz-ukrán háború máshol is növelte a katonai ráfordításokat. Ezt a változást tükrözi, hogy a GDP egyre nagyobb hányadát fordítják erre a célra, és a NATO két százalékos követelményét egyre inkább alapszintnek tekintik, nem pedig elérendő célnak.

Erre a tendenciára erősített rá Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölt februárban tett, hatalmas politikai vihart kavartk kijelentése, miszerint orosz támadás esetén nem fogja megvédeni azokat a NATO-tagállamokat, amelyek elmaradnak a vállalt kifizetésekkel.

A lengyelekről nem mondható, hogy nem vették komolyan a fenyegetést. SIPRI jelentése kiemeli, hogy Lengyelország katonai kiadásai – amelyek a 14. legmagasabbak a világon – 31,6 milliárd dollárt tettek ki, miután 2022 és 2023 között 75 százalékkal nőttek. Mindezzel az ország GDP-jének 3,8 százalékát emésztették fel 2023-ban, míg a tervek szerint idén ennél is többet 4,2 százalékot fognak a hadseregre fordítani.

Ezzel párhuzamosan Németország és az Egyesült Királyság kiadásai is sokat, az előbbié 9, az utóbbié 7,9 százalékkal nőttek reálértéken, Németország így először teljesíti a NATO 2 százalékos célját, míg az Egyesült Királyság épp a napokban tett ígéretet arra, hogy az évtized végéig a GDP 2,5 százalékára emeli katonai ráfordításait, noha adós maradt azzal, hogy ígéretét pontos részletekkel is alátámassza.

Nyugalmazott brit ezredes: Tiszta erőből védekezni kell, mert Putyin vegyi háborút folytat

Hamish de Bretton-Gordon üdvözli, hogy Nagy-Britannia az évtized végéig a GDP 2,5 százalékára emeli a katonai kiadásokat, de az ukrajnai háború láttán attól tart, még ez is kevés lesz.

Németország eközben deklaráltan arra törekszik, hogy a NATO vezető katonai hatalmává váljon Európában, miután Olaf Scholz német kancellár az orosz inváziót követően történelmi jelentőségű újrafegyverkezést jelentett be. Lassú kezdés után Európában ma Németország a legnagyobb segélyezője Ukrajnának, majdnem kétszer annyi segélyt juttatva el keleti szomszédunknak, mint például az Egyesült Királyság – írja a Politico.

A kiadások növelése azért is szükséges, mert „az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag hónapokig tartó szenátusi blokkolása megmutatta, hogy egy újabb Trump-elnökség esetén Európa nagyrészt magára marad” – mondta Michael Roth, a német parlament külügyi bizottságának elnöke a lapnak.

Eközben az Egyesült Államok, amely a legtöbbet költ a hadseregére, 2023-ban 2,3 százalékos növekedést könyvelhet el az előző évhez képest, ezzel elérve a 916 milliárd dollárt, vagyis GDP-je 3,4 százalékát. Kína – a második legnagyobb katonai költekező –, a becslések szerint 296 milliárd dollárt fordított hadseregére, mintegy 6 százalékkal többet, mint az előző évben, de bruttó hazai termékének így is csak az 1,7 százalékát.

Mit jelent az „ütőképes, elrettentő erejű haderő”, ha magyar?

Hazánk a SIPRI katonai kiadások adatbázisa szerint a GDP-je 2,1 százalékát fordította katonai kiadásokra 2023-ban, meghaladva a NATO követelményét, miközben nagyjából egymilliárd euró értékben importált német fegyvereket, amivel Ukrajna és Norvégia után a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlójává vált. (Míg 2019-ben a legnagyobb vásárlója volt.) A megrendelések és együttműködések legnagyobb nyertese a Rheinmetall, amely üzemet is nyitott hazánkban, ahol Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártanak majd, emellett pedig más hazai harckocsifejlesztésben és páncélozott járműépítésében is részt vesznek, továbbá helikopter-alkatrészeket gyártása is kezdődött az Airbusszal együttműködésben.

Lynx lánctalpas harcjárművek átadása a Magyar Honvédségnél
Veres Viktor

Mindez azonban korántsem jelent kiugró ráfordítást, még a régiónkban sem, sőt a magyar katonai kiadások valamelyest elmaradnak a régiós átlagtól. Mindezek fényében erős túlzásnak tűnnek a kormány olyan kijelentései, miszerint Magyarország „elrettentő erejű hadsereget” épít. Persze nincs is mitől tartanunk addig, amíg hazánk nem szomszédjai ellen, hanem velük együttműködésben fegyverkezik, és a transzatlanti szövetségben képzeli el a biztonságát.

Már csak azért is, mert a fentebb már említett Lengyelország mellett Csehország és Románia is megelőzi hazánkat a kiadások méretében. Lengyelország például az 1990-es évektől folyamatosan a GDP-je 2 százaléka körül költött hadseregére, ami 2014-es orosz krími annektálást követően először lassabban, majd 2022-től rohamosan emelkedni kezdett, idén pedig eléri a 4,2 százalékát. Ha ez így halad tovább, hamarosan a lengyel lehet Európa egyik legütőképesebb hadereje.

Románia az elmúlt években szintén növelte katonai kiadásait, amely 2020-ban elérte a GDP 2 százalékát, majd onnan kissé visszaesett, azonban idén várhatóan annak 2,5 százaléka lesz. És bár Csehország hazánkhoz hasonlóan lassan pörgött föl katonai téren, az idénre várt 2 százalékos kiadás nominálisan jóval nagyobb lesz, mint a magyar, hiszen a hasonló lélekszámú Csehország gazdasági ereje 65 százalékkal felülmúlja a miénket. Hozzá kell tenni azt is, hogy hazánk a 2010-es évek közepén évekig GDP-je csupán 0,9 százalékát költötte haderejére, úgyhogy a mostani kiadásoknak bőven van mit kipótolniuk. Azt pedig, hogy ezzel mennyire sikerül valóban ütőképes haderőt építeni, reméljük, sohasem kell kipróbálni.

Példátlan, ami a honvédséggel történik, a miniszter parlamenti kontroll nélkül tesz vele azt, amit akar

Biankó csekket adatott magának a kormány, és elkezdte beváltani. Ment a kukába a honvédek jogállásáról szóló kétharmados törvény, eljött a rendeleti kormányzás ideje a katonaságnál is.

Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20240428_katonai-kiadasok-nato-ket-szazalekos-kriterium-nemet-hadiipar#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az ATV szerint sokkal jobban megéri a szomszédos országokban tankolni, a KSH adatai mást mutatnak

Több szomszédos országban is jobban megéri tankolni, ugyanis Magyarországon a jövedékiadó-emelés után összességében 41 forinttal …