Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az európaiak széles körben elfogadják, hogy az olyan füstmentes alternatívák, mint például az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek megfelelő alternatívái a cigarettának, és hogy az EU-nak gondosan mérlegelnie kell az ezekre alkalmazott adópolitikát – derül ki a Povaddo nemzetközi közvélemény-kutató legfrissebb, idén februárban végzett felméréséből. Az Európában megkérdezett felnőttek kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy a dohányosokat a tudományosan megalapozott alternatívákra történő áttérésre lehet ösztönözni helyes adópolitikával. Vagyis azzal, ha ezeket a termékeket a cigarettánál kisebb mértékben, de még mindig elég magasan adóztatják ahhoz, hogy a fiatalok vagy a nem cigarettázók ne használják.
A Povaddo független közvélemény-kutató cég 13 EU-tagállamban és Ukrajnában több mint 14 ezer felnőtt megkérdezésével készült felmérése azt mutatja, az európaiaknak határozott véleményük van arról, hogy a kormányoknak hogyan kellene kezelniük a füstmentes termékeket nemzeti és uniós szinten egyaránt:
- A felnőtt dohányosoknak tudományosan megalapozott tájékoztatást kell adni arról, hogy a cigaretta füstmentes alternatívái kevésbé kockázatosak, mint a cigarettázás folytatása, még akkor is, ha ezek az alternatívák sem kockázatmentesek (69 százalék).
- A kormányok hozzájárulhatnak a közegészségügy javításához olyan politikák támogatásával, amelyek arra ösztönzik azokat a felnőtt dohányosokat, akik nem szoknak le teljesen, hogy térjenek át az innovatív füstmentes alternatívákra. Utóbbiak potenciálisan kevésbé károsak, mint a cigarettázás folytatása (67 százalék).
- Az EU-nak időt és erőforrást kellene fordítania a cigarettázás felszámolására azáltal, hogy minden dohányost arra ösztönöz, hogy vagy teljesen leszokjon a dohányzásról, vagy térjen át egy tudományosan megalapozott, kevésbé kockázatos alternatívára (67 százalék).
„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a dohánypolitika terén a döntéshozók és az általuk képviselt polgárok között szakadék van. Úgy tűnik, hogy az EU politikai megközelítése inkább egy irreális célkitűzésre, a nikotinhasználat teljes felszámolására összpontosít, miközben a lakosság többsége fogékony az ártalomcsökkentés pragmatikus koncepciójára és arra, hogy a cigarettázókat a kevésbé káros nikotintartalmú termékek használatára ösztönözzék” – mondta William Stewart, a Povaddo elnöke.
A felmérésből az is kiderül: tízből hatan (60 százalék) úgy vélik, hogy országukban „probléma” van a tiltott dohány- és nikotintartalmú termékekkel, bár a 13 tagállam válaszadóinak csupán 6 százaléka állapította meg helyesen, hogy
2022-ben 10–15 milliárd euró adóbevétel esett ki az illegális kereskedelem miatt.
A megkérdezettek az illegális dohánytermékek és nikotintartalmú termékek hatásait nagymértékben elismerik és megértik, még akkor is, ha a probléma méretét alábecsülik:
- 74 százalék egyetért azzal, hogy bizonyos dohány- és nikotintartalmú termékek betiltása nem vezet a fogyasztás csökkenéséhez, ehelyett a fogyasztókat inkább a feketepiac felé terelik.
- 65 százalék egyetért azzal, hogy a dohány- és nikotintartalmú termékek illegális kereskedelme aláássa a dohányzás arányának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
- 73 százalék egyetért azzal, hogy a dohány- és nikotintartalmú termékek illegális kereskedelme súlyos negatív következményekkel járhat a biztonságra és a közegészségügyre nézve az adott országban.
„Jól látható, hogy a dohány- és nikotintermékek illegális kereskedelmét Európa-szerte problémának tekintik, és az emberek tisztában vannak az ebből eredő negatív következményekkel. A közvélemény egyértelműen arra vonatkozóan foglal állást, hogy a kormányoknak figyelembe kell venniük az illegális kereskedelmet, amikor arról döntenek, hogyan szabályozzák és adóztatják ezeket a termékeket. Sokan érzik úgy, hogy ez a mérlegelés ma még hiányzik” – tette hozzá a kutató.
Nem jött be az adóemelés
A kutatás arra is rávilágít, hogy leginkább az Egyesült Királyságban nőtt a cigaretta ára (jelenleg 13 font körül mozog, ami 15 eurót jelent), ezzel egyidejűleg náluk csökkent legnagyobb mértékben a legálisan cigarettát vásárlók száma, a feketepiac azonban valószínűsíthetően nőtt.
Magyarország indult a legmagasabb szintről. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált országokat figyelembe véve nálunk volt a legmagasabb a cigarettázók száma, miközben az elmúlt évek drágulási hulláma ellenére még mindig nálunk kell a legkevesebbet fizetni egy doboz cigarettáért (2024-re a spanyol ár hangyányira a magyar alá kúszott). Ugyanakkor jól látható, hogy a franciák immár minket is kifüstölnek, ahogy az is, hogy az elmúlt 16 évben csökkent idehaza a cigizők száma.
Az országok eltérő szabályozási, illetve adópolitikát folytatnak a dohányzás visszaszorítása érdekében. A minél magasabb adókulcs azonban nem minden esetben célravezető, sőt akár egyenesen kontraproduktív lehet. Pozitív példaként Svédországot említhetjük. Ahogy az Index is beszámolt stockholmi utunk alapján, az északi ország válhat a világ első füstmentes államává – ami azt jelenti, hogy a lakosság kevesebb mint 5 százaléka használ hagyományos cigarettát. Ahogy szintén beszámoltunk róla, hogy mindezt a snüsszel, egy olyan ártalomcsökkentett – ám az egészségre szintén ártalmas – termékkel érték el, ami a cigarettázásnál kevésbé káros.
Anders Milton, a Svéd Snüsszbizottság elnöke rámutatott, hogy a snüssz társadalmi beágyazottsága nem célzott kormányzati program mentén valósult meg, alulról jövő kezdeményezésről van szó. Az adópolitika azonban már „odafigyel” arra, hogy a lakosság füstölés helyett a kevésbé ártalmas snüsszt rágja. Ennek jele, hogy idén a snüsszre kivetett adómérték 20 százalékkal csökkent, míg a cigarettát terhelő adóteher 9 százalékkal kúszott feljebb.
Ezzel szemben a franciák az adóemelés mellett tették le voksukat. Ahogy Olivier Babeau, az Institut Sapiens francia agytröszt elnöke rávilágított: „a franciáknál bevett szokás az adóemelés egy olyan termék vagy szolgáltatás esetében, amelynek fogyasztása, használata kevésbé kívánatos”. A cigaretta esetében azonban bakot lőttek. A hagyományos dohányterméket fogyasztók száma ugyanis nem csökkent, pusztán a forgalom terelődött át a feketepiacra. Az Európai Unióban azonban Franciaország fedi le az illegális dohányfogyasztás 50 százalékát.
Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az adóemelés sok esetben kontraproduktív. Illúzióval, hogy ha adót emelünk, akkor több folyik be az államkasszába. Ehelyett a feketepiac virágzik
– hívta fel a figyelmet Babeau. Hozzátette: Franciaországban nem örvendenek túl nagy népszerűségnek az alternatív, ártalomcsökkentett dohánytermékek, továbbra is a hagyományos cigaretta dominálja a piacot.
William Stewart elmondása alapján a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!